Régóta tartanak a gazdák Orbán napjától

(Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)

Magyarországon is egyre többen ünneplik május 25-ét, a bor világnapját, amely Szent Orbán napjához, a szőlő és bor védőszentjéhez kapcsolódik.

A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok – május 12., május 13., május 14. -, valamint Orbán napjának – május 25. – a közös elnevezése. Szent Orbán, a szőlő, a szüretelők, vincellérek és kádárok védőszentje. A hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. A magyarországi szőlőhegyeken számos helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával, sok templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére. Mint legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához is számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik.

Időjóslás

• Ha Orbán nevet, a szőlő sír.
• Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.
• Ha Orbán napja szép, akkor bő lesz az esztendő.
• Ha Orbán napon esik, rossz lesz a termés, az ősz is esős lesz.
• Ha ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk.

A hagyomány szerint savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő (Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)

Néphagyományok

• Ezen a napon Orbánhoz fohászkodtak a jó termésért, jó idő esetén virággal és koszorúkkal kedveskedtek neki, egész nap borozgattak a szőlősgazdák.
• Rossz időben kővel dobálták, pálcával ütötték, akár meg is köpködték a szobrát.
• Néhol a kápolnát feldíszítették zöld ágakkal, virágokkal. A mise után mindenki vitt haza a szentelt növényekből, mely a villámcsapástól védte meg a házat.
• Szokás volt, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, és kergették ki a hideget.
• Esős Orbán napon a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ősszel is megteljenek borral.
• Orbánt az Ipoly mentén Urbánkának nevezték.

(Forrás: Sokszínű Vidék)