A 2020. szeptember 23-tól látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton (Fotó: Magyar Építők/Szabadics Zrt.)
Nemzeti identitásunk szimbolikus helye a Kis-Balaton, természeti örökségünk egyik ikonikus helyszíne, jelentette ki Semjén Zsolt kedden az 1,2 milliárd forintból épített Kis-Balaton Látogatóközpont átadásán, a Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán.
A miniszterelnök-helyettes az avatáson úgy fogalmazott: a hazaszeretet két dologból táplálkozik, a kulturális és a természeti örökségünkből, s van, amikor ez a kettő egybeesik. Utalt arra, hogy Fekete István Kis-Balatonnál játszódó Tüskevár és Téli berek című regénye is ilyen, a magyar kultúra megkerülhetetlen része.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: felmerül a kérdés egy ilyen látogatóközpont támogatása esetében is, hogy vajon minek van elsőbbsége, a gazdasági vagy a természetvédelmi szempontoknak? „Ösztönös válasz az, hogy a természetvédelemnek, de ez egy hamis szembeállítás”, mert a nemzeti parkok és a természeti örökségünk gazdaságilag is értékesebb, mint bármilyen ipari beruházás az adott területen, a rekreációnak, a kipihent embernek pedig szintén gazdasági haszna van.
Kifejtette azt is: a látogatóközpont turistákat vonz, akik éttermekben, szálláshelyeken költenek, vagyis az ökoturizmusnak is van gazdasági jelentősége. Amikor pedig külföldről hívunk ide turistákat, nemcsak a főváros látnivalóival vagy a termálfürdőkkel, hanem a természeti örökségünkkel is ide lehet vonzani őket.
Az interaktív kiállításon szórakoztató módon bővíthetjük ismereteinket (Fotó: MTI/Varga György)
Nagy István agrárminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben az Agrárminisztérium több mint 60 milliárd forintot fordított a természeti értékeink megóvását és bemutatását célzó közvetlen beruházásokra. A már megvalósult és még folyamatban lévő csaknem 200 fejlesztési programnak köszönhetően több mint 300 ezer hektáron javul természeti területeink állapota és a természeti ismeretátadást szolgáló létesítményeink felszereltsége.
A nemzeti park igazgatóságok területén összesen 186, együttesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózat mellett 64 bemutatóhelyet, 33 látogatóközpontot, 4 arborétumot és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlangot is működtetnek. Mindezeken felül 15 erdei iskolában ismerhetik meg a fiatalok gazdag természeti örökségünket – emelte ki az agrárminiszter.
Nagy István elmondta még: a nemzeti parkok látogatószáma mára már meghaladja évente az 1,6 milliót, a hatalmas érdeklődés miatt szükség van a kínálat folyamatos fejlesztésére, megújulására is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak (BFNPI) 38 ökoturisztikai létesítménye van, köztük a tihanyi Belső-tó partján álló Levendulaház, a tapolcai tavasbarlang és a bakonybéli Pannon Csillagda.
A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.
Látványos tárlaton tárul fel a kócsagok élete (Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója arra emlékeztetett, hogy a Kis-Balaton nemzeti parkként, természetvédelmi területként „a természet szentélye”, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.
Az igazgatóság eddig 14 bemutatóhelyet és három látogatóközpontot tartott fent, ahol évente mintegy 450 ezer látogatót fogad. A tizenötödikként szerdától látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton – ismertette az igazgató.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt, hogy a Kis-Balatont az elmúlt évtizedekben egyre többen fedezték fel. Ma már önálló turisztikai célpontnak számít, főként a Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson pihenő turisták számára, akik akár kerékpáros vagy gyalogos túrákon is felfedezhetik a környéket.
A 2020. szeptember 23-tól látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton.
A bejárható tetejű, fűvel borított látogatóközpont a 76-os főút Sármellék és Balatonszentgyörgy közötti szakaszáról letérve érhető el. Sármelléktől kb. 5,5 km-re jobbra, ill. Balatonszentgyörgy felől jövet a Zala-hídtól és a vasúti átjárótól kb. 1,5 km-re balra kell letérni és átmenni egy vasúti átjárón. Barna színű információs tábla is jelzi mindkét irányból, ahol le kell kanyarodni, Kis-Balaton Kutatóház felirattal. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság géptelepét látják majd meg először, de nem oda kell bemenni, hanem balra fordulni és az utolsó épületig továbbjönni.
A Kis-Balaton Látogatóközpont címe: Keszthely, Tőzegtelep 5.
(Forrás: MTI/csodalatosbalaton.hu)
Megállt az elvándorlás a szakmából.
Az év elején is színes programok várnak az ország legnagyobb tavánál
Tizenhét közigazgatási területen nőtt, három területen csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma az előző héthez viszonyítva.
Az új rekordév eredményeiben jelentős része volt a főváros kirobbanó teljesítményének.
Akut légúti fertőzéssel 222 900-an keresték fel orvosukat.
Agrárpetíciót indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.
Nemcsak futókat várnak, hanem bárkit, aki megteszi gyalog, kerékpárral, görkorcsolyával, rollerrel a 700 méteres, illetve a 3 vagy 5 kilométeres távot.
Aki eddig hezitált, érdemes sietnie a téli gumik felszerelésével.
Az egyhetes őszi iskolai szünetre is számos programmal készültek.
Félpályás zárásokra, forgalomterelésre és sebességkorlátozásra kell számítaniuk a közlekedőknek.
Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer.
Ezúttal nyolcan vehettek át elismerést, köztük Horváth Zoltán, Tófej polgármestere és Nagy Ottó.
A Zalakarosi Fürdő 2023 után kapta meg ismét az elismerést.