A magyar az egyik legcsaládcentrikusabb nemzet

– Magyarországon is, de általában Európában családközpontúak az emberek, fontos értéknek tartják a családot – mutatott rá a családokért felelős miniszter a 30 országra kiterjedő „Európa Projekt – család kérdéskör” kutatási eredményeiből szervezett online konferencián.

Magyarországon jár a legtöbb támogatás

Novák Katalin a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány rendezvényén a hazai helyzetet vázolva elmondta: Magyarországon a kormány Alaptörvénybe foglalta a családok fontosságát, jogszabályokkal támasztja alá a családokat érintő kérdéseket.

A kutatásból kiemelte, hogy az európai emberek számára fontos a saját tulajdonú otthon, kétharmaduk tartja ezt lényeges szempontnak. Magyarországon viszont 10-ből 9 megkérdezett gondolta így. Jelezte ennek kapcsán, hogy Magyarországon minden eddiginél több támogatás jár azoknak, akik saját otthonban szeretnék nevelni gyermekeiket. Kiderült az is a felmérésből, hogy az európai emberek inkább a családtámogatásokat választanák a tömeges migráció helyett.

Hazánkban vállalnák a legtöbb gyermeket

Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatója ismertette az eredményeket. Elmondta, a szervezet ötödik alkalommal végzett kutatást annak érdekében, hogy megismerje az európai polgárok véleményét. A most bemutatott elemzéshez 2020 szeptember és október között vették fel az adatokat. A válaszokat az EU 27 és az Egyesült Királyság, a V4 országok és Magyarország adatai alapján vetették össze.

– A legnagyobb arányban Magyarországon tartják ideálisnak a 3 gyermeket, és itt vannak a legtöbben, akik egyáltalán szeretnének gyermeket – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos a család, Magyarországon a megkérdezettek 90 százaléka válaszolt pozitívan. Magas volt ez az arány a V4 országaiban lakók körében is, de az unióban alacsonyabb ennek a fontossága.

A kutatás során megkérdezték azt is, mennyire értenek egyet a válaszadók azzal, hogy a belső erőforrásokat és nem a migrációt kell erősíteni. Az európai polgárok 70 százaléka szeretné, hogy a helyi családokat támogassák, a V4-ek esetében ennél magasabb az arány, Magyarországon pedig 90 százalékban értettek ezzel egyet. Rákérdeztek arra is, hogy helyes megoldásnak tartják-e a nagycsaládosok támogatását. Az európai polgárok 52 százaléka egyetértett ezzel, a V4-eknél még többen gondolják így. Magyarországon a megkérdezettek háromnegyede szerint kiemelten kell támogatni a nagycsaládosokat.

Arra a kérdésre, kell-e fiatalokat segíteni abban, hogy minél előbb vállaljanak gyermeket, Magyarországon a válaszadók 88 százaléka igennel válaszolt, az unió egészében sokkal kevesebben, a megkérdezettek 50 százaléka értett azzal egyet, hogy minél korábban vállaljon gyermeket egy fiatal.

Fontos-e, hogy egy család saját tulajdonú otthonban lakjon? – ez iránt is érdeklődtek a kutatásban. Az unióban ez kevésbé fontos, a válaszadók 66 százaléka tartja ezt lényeges kérdésnek, Magyarországon viszont a válaszadók több mint 90 százaléka támogatja. A családbarát mentalitás erősítését az európai polgárok több mint 80 százaléka helyesli.

Példaértékű változások itthon

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány Kuratórium elnökhelyettese megjegyezte: a 30 országot átfogó kutatásban összesen 30 ezer embert kérdeztek meg a családpolitikával kapcsolatos véleményükről. Fűrész Tünde, a KINCS elnöke szerint az adatokból, eredményekből világosan látszik, hogy a magyar embereknek a legfontosabb a család, a 9 kérdésből 4-ben Magyarországon volt a legmagasabb a pozitívan válaszolók aránya.

– Ezt más adatok is igazolják – tette hozzá –, az összes európai országgal összehasonlítva itthon nőtt leginkább a teljes termékenységi arányszám 2010 óta. A házasságkötések száma csaknem megduplázódott. Míg a gyermektelen háztartások részaránya 2010-hez képest ötödével nőtt Európában, addig Magyarországon emelkedett a gyermekvállalási kedv, stabilabbak lettek a párkapcsolatok.

Meg kell mutatni, hogy családban élni jó

Az előadásokat követő kerekasztalbeszélgetésen Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy 15 ezer tagcsaládjuktól kapnak visszajelzéseket bármilyen családokat érintő bejelentés előtt és az intézkedés után. Úgy fogalmazott: a családokért dolgoznak, a családok véleménye alapján. Mint mondta, a kutatás is megerősítette, hogy a nemzetek családban gondokodnak, de elgondolkodtató, hogy 10 százalék fölé került azok aránya, akiknek nem fontos a család.

– Magyarországnak nemzetközi szinten kell összefogni, és meg kell mutatnia, kommunikálnia kell más országok felé, hogy jó családban élni – hangsúlyozta.

Volt értelme a sok intézkedésnek

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója kijelentette: egyértelműen a kormány intézkedéseinek hatására az elmúlt 10 évben pozitív irányban mozdult el a termékenységi ráta Magyarországon. Kitért arra, hogy a nők általában félnek, hogy ha gyermeket vállalnak, nem mehetnek vissza a munkahelyükre. Magyarországon a kormány és a civil szféra mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen választani a család és a karrier között. Emlékeztetett arra is, hogy elindult a legnagyobb otthonteremtési program, olyan és annyi támogatást kapnak a fiatalok, amelynek hatására megszülethetnek majd a vágyott gyermekek. Kutatások igazolják, hogy az egyetemisták többsége nagycsaládban gondolkodik.

Az egyszülőség élethelyzet, nem végzet

Nagy Anna, az Egyszülős Központ elnöke arról beszélt: ha kikerül a családból az egyik tag, az élet minden területén jelentkezik a hiánya, amit kompenzálni kell. Ilyenkor a család, a közösség, a civilek és a kormány támogatására is szükség van. – Magyarországon 300 ezer családot, több mint félmillió gyermeket érint ez a kérdés. Ezzel Európában a felső középmezőnyben vagyunk – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor: az egyszülőség egy élethelyzet, és nem egy végzet. Ez változhat, aminek feltétele a trauma feldolgozása.

(Forrás: csalad.hu)