Rossz hírt kaptak a horgászok

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Varga György)

A foszforterhelés mennyiségének becslése bizonytalan, ezért a legjobb megoldás a horgászati etetőanyagok használatának szabályozása lenne.

Nemrégen mi is beszámoltunk arról, hogy a legfrissebb kutatási eredmények szerint a horgászok etetőanyag-bevitele a Balatonba nem befolyásolja érdemben a tó vízminőségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban, írja az agroinform.hu.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményét a közelmúltban mutatták be, amelynek keretében a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére.

Most Dr. Istvánovics Vera kutató reagált a kutatási eredményekre, aki elismerően nyilatkozott a tudományos munkáról, mely megállapította, hogy

• évente több mint 2000 tonna, azaz 100 konténernyi etetőanyagot,

• és ezzel 8 tonna foszfort szórnak a horgászok a Balatonba,

• évente 4,8 tonna nettó foszforterhelés írható a halgazdálkodás számlájára (haltelepítéseket, a kifogott halakat és eltávolított haltetemeket is beszámítva) a becslések szerint,
  
  

Azaz elhanyagolható mennyiségről van szó, csupán 3 százaléka a Balaton teljes éves foszforterhelésének, mely utóbbit a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság átlagosan évi 165 tonnára teszi.

Ez a következtetés azonban Dr. Istvánovics Vera a hirbalaton.hu oldalon megjelent véleménye szerint gyenge lábakon áll, szerinte a Balaton foszforterhelésére vonatkozó becslések meglehetősen bizonytalanok, a jelenlegi monitoringrendszer nem alkalmas a pontos mérésre és így a pontosabb becslésre sem, a mérési módszerek sem a legkorszerűbbek – olvasható a hirbalaton.hu oldalon.

Vannak pontosabb adatok is

A balatoni foszforterheléssel kapcsolatban kizárólag a Zaláról vannak pontosabb adatok, ami annak köszönhető, hogy a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság 1976 óta naponta méri a folyó torkolati terhelését – mondta a kutató. A monitoring adatok alapján látható, hogy a Zala száraz években 8-11 tonna foszfort szállított a Balatonba, a rendkívül csapadékosabb években ennek négy-ötszörösét.

A BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2003-ban 20 évre visszamenően becsülte a Balaton foszforterhelését: az eredmények szerint a tó teljes foszforterhelése a csapadékviszonyoktól függően 3-6-szor akkora volt, mint a Zalán át bejutó foszformennyiség.

Ezek alapján a tó becsült foszforterhelése alacsonyabb lehet 165 tonnánál, azaz a horgászat miatt bekerülő foszfor mennyisége arányaiban magasabb, Dr. Istvánovics Vera szerint elérheti a 10%-ot is.

Foszforból a kevés is túl sok

Valószínű, hogy a 2019-es algacsúcs kialakulásának az éghajlatváltozásra és tavon belüli folyamatokra vezethető vissza, de abban mindenki egyetért, hogy a külső foszforterhelés mérséklése csökkenthetné az ilyen csúcsok kialakulásának jövőbeli esélyét.

A kutató ismertette, hogy az 1980-as évek óta közel negyedére csökkenhetett a tó tápanyagterhelése, de ehhez nagyon sok korszerűsítésre, a szennyvízkezelés modernizációjára volt szükség, a további csökkentés lehetőségei azonban korlátozottak és drágák.

A kutató szerint csak sokmilliárd forintos beruházással lehetne távol tartani a Balatontól akkora foszforterhelését, amekkorát a horgászok az etetőanyagokkal a tóba juttatnak, ezért szükség lenne az etetőanyagok használatának szabályozására.

(Forrás: Agroinform)