Növekszik a hazai termékek aránya a közétkeztetésben

Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A közétkeztetésről szóló 676/2020 (XII. 28.) Kormányrendelet – amelynek szabályait a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni – fő célja a közétkeztetés minőségének javítása – jelentette ki Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a SMARTCHAIN I. REL Expo és konferencián, Gödöllőn.

Hozzátette, a rendelkezés értelmében a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely megfelelő felkészülési időt ad az ellátási láncok és a konyhák átállására. A kormány fontos célkitűzése a rövid élelmiszer-ellátási lánc fejlesztése, amely keretében fő szempont a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer előállító KKV-k helyzetbe hozása, ezzel a vidéken élő emberek életszínvonalának növelése, valamint a magyar emberek ellátása jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel.

Erdős Norbert kifejtette, a közétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elbírálásakor kizárólag ár alapon döntenek, a minőségi és fenntarthatósági szempontokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyva. Ennek megváltoztatása érdekében az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként. A rendelet emellett meghatározza a helyi élelmiszer termék és a közétkeztetési rövid ellátási lánc fogalmát. A helyi élelmiszer termékek, valamint a közétkeztetési rövid ellátási láncból származó termékek tekinthetők „hazai” termékeknek.

A rendelet továbbá azon – a közétkeztetésre vonatkoztatható – értékelési szempontokat határozza meg, amelyek elősegítik a közétkeztetés minőségi javulását: a hazai termékmennyiség nagyobb arányú vállalása, a szállítási idő hossza, az öko és címkés termékek aránya, a diétás étkeztetés biztosítása, a jogszabályban előírt arányon felüli zöldség- gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszerek használata, valamint a fogyasztói visszajelző rendszerek használata – folytatta.

Amellett, hogy a helyi gazdák állandó piachoz jutnak, a tervezet klímavédelmi célokat is szolgál, hiszen az alapanyag kisebb távolságot tesz meg, amíg eljut a fogyasztó asztaláig, kisebb a feldolgozottság mértéke, valamint kevesebb tárolásra és csomagolóanyagra van szükség – tette hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett, a Smartchain H2020 projekt eredményeiből kirajzolódik, hogy a magyar embereknek is fontos a helyi termékek fogyasztása, ezáltal pedig a gazdaság fejlesztése.

(Forrás: Store Insider)