Az OMSZ megerősítette: nem a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt

(Fotó: archív, Sóki Tamás/MTI/MTVA)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint az országosan működő jégkármérséklő rendszer nincs hatással a csapadékmennyiségre, csak a jégszemek méretét csökkenti, amivel mérséklődnek a jégesőből adódó károk.

Az interneten egyre szélesebb körökben terjed az a hír, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett jégkármérséklő rendszer okozza az országosan tapasztalható, de különösen a keleti országrészben nagy hatást kifejtő szárazságot és csapadékhiányt.

A NAK ismertetése szerint a rendszert az OMSZ által küldött riasztások alapján üzemeltetik. A magas jégkár kockázatú területeken bekapcsolják az automata és a manuális generátorokat, amelyek acetonos ezüst-jodid oldatot égetnek el, az így keletkezett ezüst-jodid molekulák a felhők felső rétegébe jutnak fel, ahol a jégszemeket már nem tudják teljesen megsemmisíteni, de a jégszemcsék méretét csökkentik.

A rendszer minden évben április 15. és szeptember 30. között üzemel.

A Világgazdaság is beszámolt arról az eseményről, hogy a NAK kénytelen volt az országos jégkármérséklő rendszer több generátorát is leállítani, mert az álhírek terjedése miatt a generátorok kezelőit halálos fenyegetések érték.

A rendszer csak a jégszemek méretét csökkenti, amivel mérséklődnek a jégesőből adódó károk (Fotó: archív, MTI/Varga György)

Az OMSZ a Világgazdaság megkeresésére nyilatkozott a jégkármérséklő rendszer működéséről és az idén tapasztalható szárazság éghajlati okairól. Tájékoztatásuk szerint a jégkármérséklő rendszer 2018 óta működik országosan, de a Dél-Dunántúlon már évtizedeken keresztül működött. A rendszer működése alatt előfordultak csapadékos, extrém csapadékos és aszályos évek egyaránt. A rendszer nincs ráhatással a csapadék mennyiségére, csak a jégszemek méretét csökkenti, ennek köszönhetően a jégverés által okozott károk csökkennek.

Az OMSZ megerősítette, hogy idén a dunántúli területek több csapadékot kaptak, mint az Alföld vagy Északkelet-Magyarország. Az idei tél rendkívül száraz volt, az olvadó hó, és az ebből származó mélyre beszivárgó vizekkel nem lehet számolni és csak kora tavasszal volt átfogó, kiterjedt területeket érintő esőzés. A tavaszi esőzések óta csak kis területeket érintő zivatarok adtak csapadékot.

Az aszály tehát a korábban említett okoknak köszönhető, valamint a tavalyi év alacsony csapadékmennyisége is hozzájárult az idei aszályhoz. A nyugati országrészben azért szerencsésebb a helyzet, mert az Alpokról leszakadó, illetve tovább fejlődő zivatarrendszerek érintették a térséget, de ezek a keleti megyékbe nem, vagy csak legyengülve érkeznek meg.

(Forrás: vg.hu)