Kezdődik az ökumenikus imahét

(A kép forrása: evangelikus.hu)

Az ökumenikus imahét országos nyitó istentiszteletét a budapesti Szent István-bazilikában tartják január 17-én, vasárnap 17 órától. Szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros, érsek; igét hirdet Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által szervezett imahét során a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a keresztények egységéért.

Az MKPK és a MEÖT 2017-ben döntött arról, hogy az ökumenikus imahét kezdő vasárnapja egyben az üldözött keresztényekért imádkozás napja is. Ezen a vasárnapon mind a katolikus egyházközségek, mind az Ökumenikus Tanácshoz tartozó tagegyházak gyülekezetei a délelőtti istentiszteleteiken imádkoznak az üldözött keresztényekért.

Az ökumenikus imahét idei központi témája az összefogás; bibliai mottója a János evangéliumából vett idézet:

„Maradjatok meg szeretetemben, és sok gyümölcsöt teremtek.”

Az idei imahét anyagát a svájci grandchampi szerzetesi közösség készítette, a szöveget az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezet Bizottsága és a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa által létrehozott nemzetközi bizottság tagjai véglegesítették.

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke és Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke írtak bevezetőt az ökumenikus imahét magyar nyelvű füzetéhez. Ebben olvasható, hogy a hét elmélkedési anyagát jegyző szerzetesi közösség kezdete az 1930-as évekre nyúlik vissza. „A francia-svájci református egyház »morges-i asszonyok« csoportja Jézus Krisztus szavaira figyelve újra felfedezte, hogy ha Isten igéjére akarnak figyelni, ahhoz elengedhetetlen a csend. Jézus is ezt kereste, amikor magányos helyen imádkozott. S Jézus ebben a csendben volt együtt az Atyával. Ezek a morges-i asszonyok szükségesnek tartották belső lelki megerősödésük érdekében az elcsendesedést és az imádkozást. Felismerték, hogy Jézus szava, az imádság és a csend együttesen munkálják a krisztusi élet megvalósulását. A Szentlélek ugyanis zajban, lármában nem dolgozik! Jézus népe így élhet egyre erősödő és hozzá ragaszkodó imaközösségként. A tagok így lehetnek együtt Krisztusban, miközben érik a gyümölcs, életté válik közöttük az isteni rend.

Ezek a Jézust követni akaró asszonyok a Szentírás szavait olvasva arra a felismerésre jutottak, hogy a mai keresztények nagyobb súlyt helyeznek a társadalomra és annak problémáira, mint a plébániáik és gyülekezeteik összekovácsolására és lelki elevenségére. Ennek megváltoztatása érdekében válogatták az imahét nyolc napjára az alapigéket, hogy a szolgálatot végzők figyelmét is ráirányítsák a közösségük belső megerősítésére. Jézustól ugyanis nem általános felhívásként hangzanak el korunk globális világpolgárai felé a következők: »maradjatok« – »titeket« – »gyümölcsöt teremjetek« – »kiválasztott titeket« – »egymást«« – »barátaim« – »tisztaság az ige által« – »szőlővesszők« – Jézus öröme »bennetek«. Jézus ezen szavai csak a hívő közösségben válhatnak életté, ahol nem csupán adók és elfogadók vannak, hanem maga az adó is elfogadó, s az elfogadó is adó! Ez az a kölcsönös kapcsolat, amelyet Jézus gyakran ezzel a szóval fejezett ki: »egymást«.

Időszerű tehát közösségeink belső lelki megerősödése. Az egyház a történelme folyamán minden időben akkor veszített súlyából, amikor a vallási élet elerőtlenedett. Aktuális tehát a biztatás a lankadt kezek (a hit), a roskadt térdek (az imádság) megerősítésére. Így lehet a jézusi úton nemcsak járni, hanem célhoz érni is!”

Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először még csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és csak az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg.

A program Magyarországon mintegy három évtizedes hagyományra tekint vissza. Nagykanizsán, a kialakult járványhelyzet miatt nem tartják meg személyesen az alkalmakat.

(Forrás: Magyar Kurír)