Az eseményen a templom részletes történetét is felidézték, eszerint Galambok vidékét a reformáció hullámai 1550 körül érték el (Fotó: Zalakocka)
Szombaton felszentelésének 160. évfordulója alkalmából hálaadó istentiszteletet tartottak a Galamboki Református Templomban.
Az eseményen Bertók Dániel, a Galamboki Református Missziói Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a megjelenteket, igét Máté László lelkészi főjegyző, a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője hirdetett, s a templom jelentőségéről szólt, melyet a helyi közösség, a gyülekezet életében betölt.
Az istentisztelet keretében köszöntőt mondott dr. Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, Hella Ferenc, a Somogyi Református Egyházmegye esperese és Borbás Sándor, a gyülekezet presbitere.
Mellettük Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő emlékezett a templom avatásának történelmi időszakáról, az 1867-es kiegyezés előtti korszakról, s vont párhuzamot a jelennel. Mint mondta:
a mai közösség ugyanúgy, mint az akkori, meg akarja őrizni hagyományait és tovább is örökíti azt.
Végül a galamboki egyházközséghez tartozó 16 település nevében Szabó Tamás, Galambok polgármestere köszöntött, majd dr. Háda László zalakarosi katolikus plébános és Deme Dávid evangélikus lelkész mondott áldást.
Az eseményen a templom részletes történetét is felidézték, eszerint Galambok vidékét a reformáció hullámai 1550 körül érték el. A török kiűzését követően, az ellenreformáció alatt nehéz időszakot élt át. A türelmi rendelet után a környék gyülekezetei közül egyedül a galamboki éledt újjá. 1793-ban szentelték fel az új, fából készült templomot, mely 1856-ra használhatatlanná vált. Ekkor kezdődött el az új templom építéséhez szükséges pénz összegyűjtése, s három és fél év elteltével 1864-ben szentelhették fel.
Az istentiszteletet követően emlékfát ültettek, emléktáblát avattak és történeti kiállítás is nyílt.
Nagykanizsán is lehet jegyet venni
Balogh László ezért tekint az alkotóra a város irodalmi világítótornyaként: olyan szerzőként, aki távol élve is kitartóan visszatér szülőhelyéhez, és az emlékezésből teremt maradandó irodalmat.
Nem egyszerűen egy legendás kapusról lesz szó szerdán Nagykanizsán. Grosics Gyula történetét ezúttal azok mesélik el, akik a pályán kívüli embert is ismerték: lánya, Grosics Edina és veje, Kiss Tamás érkezik a városba.
A jó hangulatú beszélgetés során a közönség nemcsak a művész gazdag pályafutását, hanem a színpad mögötti embert is közelebbről megismerhette.
A nagykanizsai programon tíz történész, régész és antropológus ismerteti a korszakhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket.
Gyűjtés indult a patinás hangszer korszerűsítése érdekében.
Kémia- és matematikatanárként generációk tudását alapozta meg, 21 éven keresztül pedig igazgatóhelyettesként is segítette az intézmény működését.
Nemzetközi pedagógus-továbbképzésen vett részt Dr. Gálné Dénes Tünde.
Október 1-én újból
Szvetics Jánosné rendszeres kutatója és segítője a nagykanizsai Thúry György Múzeumnak.