Nem csak a Himnusz születését ünnepeljük ma, a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés ötlete Fasang Árpád zongoraművésztől ered, aki 1985-ben vetette fel ezt. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.

Végül január 22-e tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (OT) 1988 decemberi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában az OT szervezte meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Azóta minden évben egy napon ünnepeljük nemzeti Himnuszunk befejezését és a magyar kultúrát.

Érdekesség, hogy 1989. január 22-én e napon halt meg a költő Weöres Sándor, és 1943-ban ezen a napon született a nagy hatású dalszerző-énekes, Cseh Tamás.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit. Nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is láthatók.

A Himnusz titkos körutazása

A kéziratcsomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó titkos körútját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis kedvelt unokaöccsére, Kálmánra (akinek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz cím költeményét dedikálta) hagyta kéziratainak jelentős részét.

A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, azonban másé sem: a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, illetve öröklődés folytán végül László Magdához került. Tőle homályos úton került Szenes Magdához, de egyes irodalomkutatók szerint az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy

a kéziratcsomagot az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 1946 decemberében megvásárolta Szenes Magdától, azóta pedig további kisebb kéziratcsomag-részeket is,

amelyeket külön jelzet alatt, külön őriznek. Filológiailag azonban pontosan rekonstruálható, hogy egykoron ezek is a nagy kéziratcsomag részei voltak.

Kölcsey a Himnuszt két lapra írta. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az OSZK restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

A közmédia is megemlékezik a magyar kultúra napjáról

A közmédia a magyar kultúra napja alkalmából több csatornáján ismert magyar filmekkel és zeneművekkel, nemzetünk nagyjainak bemutatásával és számos egyéb érdekességgel tiszteleg a magyar kultúra előtt. Ráadásul a játékos kedvű olvasók az MTVA Archívum által összeállított kvíz segítéségével tesztelhetik ez irányú ismereteiket.

(Forrás: hirado.hu)