Megkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat

(Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Szombaton színes programokkal és egy grandiózus nyitóshow-val kezdetét vette a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat.

Ebben az évben Veszprém a Bakony-Balaton régióval közösen viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hivatalosan 2023. január 21-én vette kezdetét.

A szombat délelőtt megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elmondta: abból adódóan, hogy egy csaknem kétszázezer lakosú térség – a Bakonytól a Balaton déli partjáig, Veszprémmel mint központtal – együtt vesz részt az események lebonyolításában, az EKF-programnak regionális és területfejlesztési dimenziója is van.

Hangsúlyozta: szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat. A programsorozat célja az európai kulturális örökség, valamint "saját színeink, erősségünk" felmutatása.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, hogy Veszprém 2030-ra Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni, ezt a célt is szem előtt tartják a programok megvalósítása során. A programhoz 116 önkormányzat csatlakozott négy évvel ezelőtt. A polgármester szerint a program révén megvalósuló infrastrukturális beruházások is fontosak a város számára, ezek megvalósítása során elsődleges szempont volt a fenntarthatóság. Példaként említette, hogy az egykori gyermekkórház új funkcióval bővül, mozgásművészeti központot alakítanak ki benne, az egykori a várbörtönben pedig kiállítás várja az érdeklődőket.

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Ezen kívül a helyi alkotó közösségek megerősítése és a kistelepülések lakói számára egész éven át tartó programsorozat szervezése volt a cél. A rendezvényeket a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban. Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket. Kérdésre válaszolva a vezérigazgató kijelentette, hogy a pandémia vagy az energiaárak miatt egyetlen program sem marad el.

Az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított. A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.

A programsorozat esti hivatalos megnyitóján jelen volt Novák Katalin köztársasági elnök is, aki hangsúlyozta: “A kultúra bölcsője is a család, a magyar kultúráé és az európai kultúráé, amely a családban gyökerezik.”

Vélhetően a MÁV kedvezményes ajánlatának is köszönhetően – idén stílusosan 2023 forintba kerül egy veszprémi retúrjegy, helyjegy nélkül, bárhonnan az országból – nagyon sok hátizsákos felnőtt, diákcsoport szállt le szombaton már reggeltől a Budapestről érkező vonatokról. Aztán újabb meglepetés, mert a buszjáratokon kiderült, hogy január 21-én ingyenes az utazás.

Az idő teltével egyre többen kezdték a veszprémi téli kirándulást az Óváros térrel és a várral, a grandiózus programokra való előkészületeket mindenhol tapasztalhattam. De az is látható volt, főleg az Érseki Palota környékén, hogy a felújítási munkálatok befejezéséig még eltelik pár hónap. Az enyhe fagy és a száraz idő kellemessé tette a sétát, a látogatók persze elsősorban a benti programokat keresték. Ebből viszont kevés akadt, nem véletlen, hogy például a Hangvillánál az Expresszó Klub előtt hosszan kígyózott a gyerekek sora, mert be akartak jutni a PomPom Partyra. Sok szülőt hallottam lebeszélni biggyedten toporgó gyermekét, mert nem vállalták a minimum egy-másfél órás kinti várakozást.

Remek programnak ígérkezett a Papírkutya Kultúrbisztróban szervezett élő jazz-zene, amely este hétig szórakoztatott, ám helyszűke miatt csak kevesen fértek be.

De ekkor már leszakadt az ég, dél felé sűrű havazás kezdődött, ami sajnos elszállingózta még két remek program közönségét. Az egyik a Hangvilla előtti térre meghirdetett bárzongoristák koncertje volt. A fellépők érthető okokból egy fűtött fóliabuborék védelmében zenéltek, ám a havazás miatt az odalátogatók csak rövid ideig hallgattak bele a hangulatában a havazáshoz is illő muzsikába.

Hasonló volt a helyzet az EKF-iroda kirakata (Little Moon Session) előtt is, ahol több fellépő szórakoztatta késő estig azokat, akik megálltak.

A Szent Imre téren azonban a népzenészek fittyet hánytak a zord télre, és a meghirdetett időben, 14 órakor ostorcsattogtatással toborozták a bármilyen látnivalóra éhes látogatókat, akik egyébként kitartóan csatangoltak a Húszemeletes – Óváros tér – vár útvonalon, programot és melegedőhelyeket keresve. Sapkában, kabátban, de a Zagyva Banda tagjai (a Veszprém-Bakony Táncegyüttes, a Kiscsőszi Élő Forrás Egyesület néptáncosai, az Ajka-Padragút Táncegyüttes és a Szentgáli Szűrös Táncegyüttes) a programjukat amolyan táncházzá alakították, bevonva a teret körbeálló és fagyoskodó közönséget.

A kora délután néhány órára elcsendesülő havazás aztán este, amikor a nap leglátványosabb, legfontosabb show-ja kezdődött, visszatért. Ami több ezer nézőt sem tudott eltántorítani attól, hogy megnézze a grandiózus, sok hónapos előkészület után megvalósított programot.

A megnyitó egyszerre vette kezdetét a belváros egymást érő terein, utcáin: a Szentháromság téren a várban, a Szabadság téren, a Brusznyai úton, a Kossuth utcában és a Szent Imre téren.

Fényfestés és mapping, zene, tánc, különleges koreográfiák, zenei és látványelemek kápráztatták el a jelenlévőket, miközben megelevenedett a város történelme, a régió sokszínűsége, értékei és nem utolsósorban az EKF-program teljes víziója. A műsorban a legfontosabb szerepet Gizella királyné – Szent István király felesége – töltötte be, aki Hámori Gabriella színésznő hangján mesélt a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Samantha Kettle, a Bozsik Yvette Társulat tagja jelenítette meg a királyné arcát, és a nyolcméteres bábon – amely egész nap látható volt – is az ő arca jelent meg.

A show-ban helyet kapott természetesen a verbunk is, amelynek egyik központja Veszprém volt a XVIII.-XIX. században. Ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfiájában kárpát-medencei verbunkok, szakrális körtáncok is helyet kaptak break- és hiphop-motívumokkal. A közönség felett repülő szerkezettel megidézték Verancsics Faustus polihisztort is, aki több évig volt várkapitány Veszprémben.

(Forrás: turizmus.com)