Idén csak nyolc hónap alatt tapsoltuk el a Föld éves erőforrásait

Illusztráció (pixabay.com)

A Global Footprint Network számításai szerint 2019-hez képest idén három héttel későbbre, augusztus 22-re esett a Túlfogyasztás világnapja. A példa nélküli csökkenés a modern társadalom ökológiai lábnyomában azonban nem annak tudható be, hogy az emberiség tudatosabban élne. A túlfogyasztás csökkenése egyértelműen a COVID-19 pandémia miatt bevezetett korlátozásokra és annak gazdasági következményeire vezethető vissza.

A természetvédelmi világalap, a WWF közleménye szerint az emberiség először 1970-ben lépte túl a Föld erőforrás-felhasználásának fenntartható szintjét. „Akkor még december 29-ére esett az a nap, amikorra elhasználtuk a bolygónk egy évre elegendő erőforrásait – innentől az év hátralévő részében annak kimeríthető tartalékaira hagyatkoztunk. Vagyis akkor még az emberiség fogyasztása csak éppen túllépte azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve a fogyasztásunkkal járó kibocsátást elnyelni. Az elmúlt 50 évben azonban a Túlfogyasztás világnapja folyamatosan egyre korábbra esett - a tavalyi évben már július 29-én volt, vagyis 5 hónappal előrébb, mint 1970-ben”, fogalmaz a WWF Magyarország közleménye.

Habár előfordult már, hogy a Túlfogyasztás világnapja későbbre tolódott az előző évhez képest, ez mind valamilyen gazdasági recesszióra vezethető vissza - például az olajválságok idején az 1970-es években vagy a 2008-as gazdasági világválság idején. A Global Footprint Network elemzése szerint idén a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal járó gazdasági visszaesés az oka, hogy a dátum későbbre tolódott. A három hetes ugrás példa nélküli: azt jelenti, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma közel 10 százalékkal csökkent a tavalyi értékhez képest.

Az elemzés szerint a csökkenéshez leginkább a globális ökológiai lábnyom 60 százalékát kitevő fosszilis energiahordozók visszafogottabb fogyasztása járult hozzá. Modellezéseik szerint a Túlfogyasztás világnapjáig az energiafogyasztás 9,5 százalékkal esett vissza a tavalyi évhez képest. Mivel ez elsősorban a fosszilis alapú erőműveket érintette, az ökológiai lábnyom karbonkibocsátásának visszaesése ennél is jelentősebb, 14,5 százalék volt.

Globálisan a teljes lábnyom 10 százalékát a faanyaghoz köthető termékek – rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa – iránti kereslet teszi ki. Idén ez az érték is jelentősen, 8,4 százalékkal csökkent. Ennek oka egyrészt a korlátozások okozta hirtelen keresletcsökkenés, másrészt pedig általánosságban az építőipar gazdasági teljesítményének visszaesése.

Bár azt még nem tudni pontosan, hogy az élelmiszer-fogyasztáshoz köthető lábnyom nagysága változott-e, az előzetes számítások szerint ez az érték valószínűsíthetően ugyanakkora maradt. Az iskolák és munkahelyi menzák bezárásával ugyanakkor csökkenhetett az élelmiszer-pazarlás egy része, hiszen a legtöbben otthon étkeztek - persze ehhez hozzátartozik, hogy rengetegen halmoztak fel hatalmas élelmiszer-készleteket is, amiket aztán nem tudtak felhasználni és végül a kukába kerültek. Ellátási oldalról azonban nagyobb pazarlás volt megfigyelhető, ami alátámasztja, mennyire törékenyek a jelenlegi élelmiszer-ellátó rendszerek. A korlátozások következtében például sok helyen nem tudták betakarítani a terményeket, a szállítás és elosztás pedig nehézkessé vált.

(Forrás: qubit.hu)