Cseresnyés Péter: „Minden hazafinak, aki valaha is felemelte a szavát az elnyomás ellen, tisztelet és örökös emlékezet jár.” (Fotó: Gergely Szilárd)
Az embereket családostól hurcolták el a Hortobágyon létesített, szigorú rendőri őrizet alatt tartott kényszermunkatáborokba. Történt mindez önkényesen, békeidőben, minden bírói ítélet nélkül, hiszen a cél Magyarország megfélemlítése volt. Hangzott el csütörtökön Nagykanizsán a vasútállomáson tartott megemlékezésen, melyet a hortobágyi bevagonírozásokra emlékezve szervezett az önkormányzat és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete.
– Közös felelősségünk, hogy beszéljünk a vörös ragályról – amely most is itt van közöttünk, csak más színben, színekben tűnik fel –, amely százezrek, milliók életét nyomorította meg, tette tönkre – mondta Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő. – Nemzedékeken átívelően emlékeznünk kell, hogy a történelem ne ismételhesse önmagát. Azonban sajnos ismétlődik, mert sokan vannak, akik a történelem tanulságait nem akarják elfogadni, nem akarnak tanulni belőle. Azt hiszik minden jár, a járandóság az természetes, megdolgozni, küzdeni sem kell érte. Ennek jelei mutatkoztak meg pár napja. Amikor percemberek hatására egy jelentős számú tömeg szavazott maga ellen is. De folytatni kell a küzdelmet, nehogy egy körforgás rossz időszakába kerüljünk be magunk okozta rossz döntéssel.
Hozzátette: Európa most a gyenge emberek időszakát éli.
– Mi azért küzdünk, hogy itt ne tudjanak a jó idők helyett a bennünket támadó gyenge emberek nehéz időket teremteni – folytatta az országgyűlési képviselő. – A kérdés az, hogy a többség meddig tudja tartani a most még hangos kisebbség támadásait itthon, nehogy olyan nehéz idő jöjjön, mint hetven évvel ezelőtt volt. A kitelepítettek emléknapján fontos hangsúlyoznunk, minden hazafinak, aki valaha is felemelte a szavát az elnyomás ellen, tisztelet és örökös emlékezet jár.
Áldozatuk, kiállásuk, tisztességük és bátorságuk példaként szolgál nekünk, és tennünk kell azért, hogy majd az utánunk jövő generációknak is.
– A nemzetet ért traumára emlékezni és emlékeztetni kell a mai generáció tagjait – fogalmazott emlékező beszédében Balogh László polgármester. – A nagykanizsai vasútállomáson már van egy tábla, de jó lenne, ha lenne méltó emléke a városunkban e szomorúságnak, mert Kanizsa, sajnos fontos helyszíne volt az elhurcolásnak. Hortobágy a magyar gulág volt, a sztálini magyar Szibéria. Zala vármegyét különösen sújtotta, hiszen 1185 főt érintett az országos közel 10 ezerből.
A megemlékezés végén a résztvevők, pártok képviselői és az egyesület tagjai is megkoszorúzták a vasúti peronon elhelyezett emléktáblát.
Újabb kimagasló siker a Szebenyi Mária Kémia Emlékversenyen.
Bata Hajnalka, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke szerint az értő olvasás hiánya egyre kínosabb helyzetekbe sodorja a városatyát.
A címet 2025. szeptember 1-től 2028. augusztus 31-ig használhatják.
A fiatalok a Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából megrendezett versenyen öregbítették Nagykanizsa hírnevét.
A magyarok döntését egyfajta véleménynyilvánító népszavazásnak lehet tekinteni, melynek eredményét a magyar kormány képviseli majd az erről szóló vitában.
Korcsmáros Mátyás teljesítménye önmagáért beszél: a 10. helyezés az országos élmezőnyt jelenti, különösen egy ilyen összetett, nagy presztízsű versenyen.
Már több tízezer idős ember biztonságát szolgálja Magyarországon.
A Gróf Széchenyi Ödön emlékplakett a hazai tűzoltóság egyik legnagyobb rangú szakmai elismerése.
Aktuális témák a Zalakocka Aktuál podcastjében.
Számos szórakoztató, zenés, kulturális elem színesítette a kétnapos rendezvényt.
A Kanizsa Fotóklub elnöke váratlanul hunyt el, temetése május 7-én (szerda) 15 órakor lesz a nagykanizsai temetőben.
Az évfordulóról május első napján a Csónakázó-tónál szervezett retro majálison emlékeztek meg a kanizsaiak.
Hétfőtől az Eötvös tér 16. szám alatt várják az ügyfeleket.