Cseresnyés Péter: „Minden hazafinak, aki valaha is felemelte a szavát az elnyomás ellen, tisztelet és örökös emlékezet jár.” (Fotó: Gergely Szilárd)
Az embereket családostól hurcolták el a Hortobágyon létesített, szigorú rendőri őrizet alatt tartott kényszermunkatáborokba. Történt mindez önkényesen, békeidőben, minden bírói ítélet nélkül, hiszen a cél Magyarország megfélemlítése volt. Hangzott el csütörtökön Nagykanizsán a vasútállomáson tartott megemlékezésen, melyet a hortobágyi bevagonírozásokra emlékezve szervezett az önkormányzat és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete.
– Közös felelősségünk, hogy beszéljünk a vörös ragályról – amely most is itt van közöttünk, csak más színben, színekben tűnik fel –, amely százezrek, milliók életét nyomorította meg, tette tönkre – mondta Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő. – Nemzedékeken átívelően emlékeznünk kell, hogy a történelem ne ismételhesse önmagát. Azonban sajnos ismétlődik, mert sokan vannak, akik a történelem tanulságait nem akarják elfogadni, nem akarnak tanulni belőle. Azt hiszik minden jár, a járandóság az természetes, megdolgozni, küzdeni sem kell érte. Ennek jelei mutatkoztak meg pár napja. Amikor percemberek hatására egy jelentős számú tömeg szavazott maga ellen is. De folytatni kell a küzdelmet, nehogy egy körforgás rossz időszakába kerüljünk be magunk okozta rossz döntéssel.
Hozzátette: Európa most a gyenge emberek időszakát éli.
– Mi azért küzdünk, hogy itt ne tudjanak a jó idők helyett a bennünket támadó gyenge emberek nehéz időket teremteni – folytatta az országgyűlési képviselő. – A kérdés az, hogy a többség meddig tudja tartani a most még hangos kisebbség támadásait itthon, nehogy olyan nehéz idő jöjjön, mint hetven évvel ezelőtt volt. A kitelepítettek emléknapján fontos hangsúlyoznunk, minden hazafinak, aki valaha is felemelte a szavát az elnyomás ellen, tisztelet és örökös emlékezet jár.
Áldozatuk, kiállásuk, tisztességük és bátorságuk példaként szolgál nekünk, és tennünk kell azért, hogy majd az utánunk jövő generációknak is.
– A nemzetet ért traumára emlékezni és emlékeztetni kell a mai generáció tagjait – fogalmazott emlékező beszédében Balogh László polgármester. – A nagykanizsai vasútállomáson már van egy tábla, de jó lenne, ha lenne méltó emléke a városunkban e szomorúságnak, mert Kanizsa, sajnos fontos helyszíne volt az elhurcolásnak. Hortobágy a magyar gulág volt, a sztálini magyar Szibéria. Zala vármegyét különösen sújtotta, hiszen 1185 főt érintett az országos közel 10 ezerből.
A megemlékezés végén a résztvevők, pártok képviselői és az egyesület tagjai is megkoszorúzták a vasúti peronon elhelyezett emléktáblát.
Mutatjuk a levelet, ami alapján Balogh László korábbi polgármester kénytelen volt feljelentést tenni.
A döntés végleges és fellebbezésre nincs lehetőség.
Összeférhetetlenség miatt mondott le önkormányzati képviselői mandátumáról Bata Hajnalka.
A közel 12 négyzetkilométeres területen utoljára 1996-ban volt éleslövészet.
Október 11-én dr. Hortay Olivér, a Századvég Kutatóintézet igazgatója lesz a vendég.
A Nagykanizsai Polgári Egyesület tartott megemlékezést az aradi vértanúk évfordulóján.
A fideszes képviselők minden, a város fejlődését szolgáló döntést támogatni kívánnak és továbbítani fogják a lakossági igényeket, panaszokat.
Immár Horváth Jácint polgármester vezetésével csütörtökön megtartotta alakuló ülését a kanizsai közgyűlés.
Idén ünnepli 60. évfordulóját az intézmény, a tornaterem a tanév kezdetére újult meg.
Tudományos túra indul pénteken 16 órakor, az állomásokon egyebek mellett a természettudomány és a fenntarthatóság témaköreivel lehet ismerkedni.
Közösségi összefogásból született meg a kiállítótér.
A Kanizsai Oldtimer Kerékpáros Szövetség tagjai által létrehozott kiállítás szeptember 13-án, a dödöllefesztivál első napján nyitja ki kapuit.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményt változtatás nélkül közöljük.