Nagy a baj méz-fronton

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

Az ismert méhfajok negyedét nem látta senki az 1990-es évek óta. Úgy tűnik, hogy a fennmaradásunk tekintetében kulcsfontosságú rovarok helyzete egyre kritikusabb. 

A húszezer ismert méhfaj porozza be a növények és gyümölcsök 85 százalékát a fokhagymától a kávén át a kelkáposztáig. De úgy tűnik, hogy a fennmaradásunk tekintetében kulcsfontosságú rovarok helyzete nem túl jó: egy nemzetközi adatbázis szerint a méhfajok negyede eltűnt az 1990-es évek óta, írja a National Geographic tanulmánya nyomán a sokszinuvidek24.hu hírportál.

Hová tüntek a karcsúméhek?

A One Earth című tudományos lapban megjelent kutatás szerint az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a méhfajok száma a vadonban. A legsúlyosabb esés 2006 és 2015 között volt tapasztalható, amikor 25 százalékkal kevesebb fajjal találkoztak a tudósok a természetben a korábbiakhoz képest.

A leggyakrabban az északi féltekén előforduló karcsúméhek felelősek többek között a napraforgó és a cseresznye beporzásáért, de megfigyelésük száma 17 százalékkal csökken az 1990-es évek óta. Az egyébként is ritka földiméhek családjába tartozó fajok, melyek a kékáfonya és az orchidea beporzását végzik, 41 százalékkal kevesebben vannak.

Nem lehet egyetlen fajra alapozni a mézkészítést

Eduardo Zattara argentin kutató arról beszélt, a mézelő méhek ugyan számos földterület beporzását át tudják vállalni, de egyetlen fajra támaszkodni rendkívül kockázatos. Példaként említette, hogy 2006-ban egy méhek közt terjedő járvány miatt Amerikában lefeleződött a mézelő méhek száma. Ha nem lett volna jelen más faj, a környezeti károk felbecsülhetetlenek lettek volna.

Ausztrália az egyetlen pozitív kivétel

Az analízis szerint minden kontinensen csökken a méhfajok száma Ausztráliát kivéve, ahol nem áll rendelkezésre elegendő adat ennek megállapításához. A XX. század második felében mezőgazdasági boom következett be világszerte, ami a méhek élőhelyének zsugorodásával járt, ráadásul a növényirtó szerek is tizedelték a populációjukat. Emellett a globális felmelegedés miatt a méhfajok kiléptek őshonos élőhelyükről, és azonnal elpusztultak. A fajszám csökkenéséhez hozzájárul, hogy több országba betelepítenek nem őshonos méhfajokat, a betegségeket pedig viszik magukkal, ami rovarszerű járványhoz vezet.

A teljes cikk elolvasható: ITT

(Forrás: One Earth / sokszinuvidek24.hu/Turizmus Online)