Máris elfagyott a kajszi a februári hideg éjszakákon?

Archív fotó (MTI/Varga György)

Jogosan aggódnak a kertészek, főleg a kajszifák indultak be már február elején. Volt ahol már a sziromlevelek piros színe is kibukkant a rügypikkelyek alól.

Dr. Sicz György kertészmérnök Békéscsaba nyugati oldalán, a kajszi és az őszibarack ültetvényében végezett rügyvizsgálatot. Szomorú és ugyanakkor tanulságos eredménnyel járt a rügyek boncolgatása: 55%-os és 89%-os fagykárt talált.

Az a kertész, aki most telepít valamilyen gyümölcsfát, a fajta fagy és betegség ellenállóságára is gondoljon. Ne kapkodja el a vásárlást, inkább kutassa fel a kertje számára legalkalmasabb csemetét árúsító faiskolát. Szerencsére a cseresznyék, a meggyek, de az őszibarackok többsége sem volt még olyan fejlett, hogy ezek a februári hidegek komolyabb kárt okozhattak volna bennük. Az almatermésűek pedig még alszanak. A csonthéjasokon és persze az almaféléken, a szőlőn is el lehet még végezni a tavaszi lemosását.

A márciusi fagyokra még számítanunk kell!

Szélcsendes, csillagfényes éjszakákon a talaj felett 0 °C alá hűlhet a levegő. A talajból kisugárzik a hideg. Az ültetvényekben füstöléssel, a korona feletti fagyvédelmi öntözéssel, paraffingyertyával végzett ültetvényfűtéssel, telepített vagy traktor által vontatott hőlégfúvó berendezéssel és légkeveréssel is védekezhetünk. Ezekkel még a 6-8 °C-os fagytól is megóvhatjuk a fákat. A házikertekben tilos a tűzgyújtás, a füst a szomszédokat is zavarná. Az északról érkező sarkvidéki fagyok ellen, a szállított fagy ellen pedig nem tudunk védekezni az ültetvényekben sem.

A virágzó fák különösen érzékenyek a mínuszokra. Fel tudjuk készíteni a fáinkat a várhatóan megérkező hidegre. A jó kondíciójú fák a kisebb fagyokat károsodás nélkül túlélik. A rügyfakadás után, bimbós állapotban már érdemes valamelyik foszfort, kalciumot, cinket és főleg bórt tartalmazó komplex lombtrágyával permetezni. Ekkor már kialakult az a növényi felület (igaz, hogy még nagyon kicsi), amely képes felvenni a tápelemeket. Tehát csak megelőzéssel védekezhetünk, az elfagyott virágot nem tudjuk életre kelteni.

A rovarhoteleket, más néven méhecske hoteleket, darázsgarázsokat már ki lehet helyezni a kertbe, az esőtől védett, naposabb erkélyekre. A beporzó fajok legnépesebb csoportjába tartoznak azok a magányosan élő méh és darázsfajok, melyek beköltöznek a mesterséges odúkba. Nem támadnak, nem kell félni tőlük! A családokban élő támadékony háziméhek és darazsak itt nem telepednek meg, mert ebben nem tudnak lépet építeni, családot nevelni.

(Forrás: Agroinform)