Jogosítványhoz kötnék az e-roller használatát

Elektromos rollerrel közlekedő fiatalok egy Károly körúti gyalogátkelőnél. (Fotó: MTI/Róka László)

A buszok és a metrók helyett egyre többen választják az egyéni közlekedési eszközöket, mint például az elektromos rollereket. Ezt az eladási statisztikák is alátámasztják. Ezzel együtt a balesetek száma is megnőtt, ezért sokan már jogosítványhoz kötnék az e-rollerezést.

A friss eladási számok szerint már többen vesznek rollert, mint biciklit. Ennek az lehet az oka, hogy a városban megkönnyíti a közlekedést, hatékonyan lehet vele kisebb távolságokra eljutni, miközben az ember le sem izzad a munkába menet – mondta Szatmári-Margitai Gergely ügyvéd, az M1 Ma reggel műsorának vendége.

Kezdetben, amikor megjelentek ezek a rollerek 20-30 km/óra sebesség volt az a  teljesítmény, amivel menni tudtak. Azóta számos típusa jelent meg, az alacsony teljesítményűtől kezdve a magasabb teljesítményűig, amelyek ezt a sebességet képesek meghaladni.

2017-19 közé tehető az, amikor elkezdődött az érdeklődés az elektromos roller használata iránt, melynek oka, hogy a nagyvárosokban már bérelni is lehet ilyen e-rollereket.

A széleskörű használata miatt, azonban a balesetek száma is megnövekedett. 2020-as adatokat elemezve megállapítható, hogy Magyarországon 64 körüli volt a rendőrség által is ismert, e-rollerekhez köthető, balesetek száma. Ebből 14, tehát az egyharmada súlyos sérüléssel végződött. Ebből pedig egyértelművé válik az, hogy ez egy veszélyesnek minősülő eszköz, amihez azt gondolom, hogy a fontos lenne a szabályozás – számolt be Szatmári-Margitai Gergely.

2019 év végén a belügyminisztérium nyilatkozata szerint segédmotoros kerékpárként kell azonosítani. Ami megkérdőjelezhető, ugyanis a segédmotoros kerékpárnak két feltétele van, egyrészt, hogy legyen ülése, másrészt, hogy legyen rajta pedál. Ez a kettő egyáltalán nincs meg az elektromos rollernél. Ezért jogszabályilag nem lehetne segédmotoros kerékpárként azonosítani. Ezen kívül sokan a kerékpárúton használják, de lakott területen belül segédmotoros kerékpárral nem lehet közlekedni. Az úttesten sem lehet még vele menni, a járdán meg végképp veszélyes.

Azt gondolom, hogy ez egy más fajta közlekedési eszköz, ezért más fajta szabályozást igényelne. Ami akkor válna egyértelművé, ha megtudnánk határozni, hogy miként azonosítjuk – mondta az ügyvéd.

Júniusban jelent meg a Közbiztonsági szemlében egy tanulmány, amelynek az lett az eredménye, hogy fontos lenne ezeknek az eszközöknek egy egységes szabályozása. Például a fék esetében első és hátsó féket is kötelezővé lehetne tenni. Ugyanígy szabályozni kellene a világításberendezést is.

További kérdések is felmerülnek a használatával kapcsolatban: Milyen védőfelszerelés kell hozzá? Kell-e bukósisak? Lehet-e használni alkoholfogyasztás után? Kell-e a használatához vezetői engedély?

Én azt gondolom, hogy a bukósisak, minden tekintetben elengedhetetlen, mivel akár 40 km/órával is lehet menni vele. Az alkoholfogyasztás után pedig ne lehessen használni. A vezetői engedélyhez kötöttség tekintetében, a kerékpárral párhuzamba állítva szerintem nem szükséges – fejtette ki véleményét a jogász.

Ugyancsak nagyon fontos kérdés, hogy biztosítás legyen e rajta? Ezt a németek úgy oldották meg, hogy egy ragaszthatós matricás rendszámmal látták el. A rendszám által a kötelező felelősségbiztosítás is megoldottá válik.

A szabályalkotásnak nem ez a legfontosabb kérdése, de mégis lényeges, hogy hány éves kortól lehessen vele közlekedni. Németországban a szabályozás 14. életév betöltése után engedélyezi. Magyarországon is ez az iránymutatás, csakúgy, mint a segédmotoros kerékpár esetében.

(Forrás: hirado.hu)