Szánhúzó kutyák gázolnak Grönland olvadó jegének vízében (Fotó: Steffen Olsen, a kép forrása: vg.hu)
Elértünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem fordítható vissza a globális felmelegedés, és ezért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős az ENSZ új klímajelentése szerint.
Elértünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem fordítható vissza a globális felmelegedés, és ezért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős – állapította meg hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC). Az üvegházhatású gázok koncentrációja már most olyan magas a légkörben, hogy az biztosan évtizedekig, de akár évszázadokig zavarokat okoz a klímában. Ez egyúttal azt jelenti, hogy
a világszerte már jelenleg is tapasztalható hőhullámok, szokatlanul erős hurrikánok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek minden valószínűséggel még súlyosabbá válnak a jövőben.
Amennyiben a kormányok nem lépnek azonnal, akkor elérhetetlenné válik az a korábban kitűzött cél, hogy a felmelegedés ne haladja meg 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előttit, de előfordulhat, hogy a kétfokos növekedést sem lehet majd elkerülni. A szélsőséges hőség már másfél fokos melegedés esetén is eléri azt a kritikus pontot, hogy veszélyt jelent a mezőgazdaságra és az emberek egészségére; már attól meghalhatunk, ha a szabadban tartózkodunk.
Egyes területeken hatalmas esőzések, máshol súlyos aszályok várhatók, és a hőmérséklet erőteljesen fluktuál majd egyik évről a másikra.
A globális átlaghőmérséklet már ma is 1,1 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előttit, és azonnali és átfogó intézkedések híján húsz éven belül eléri a 1,5 Celsius-fokot.
A hőmérséklet legapróbb növekedése is számít, a következmények egyre rosszabbak lesznek
– figyelmeztetett a jelentés egyik szerzője, Ed Hawkins, a brit Readingi Egyetem klímakutatója.
A grönlandi jégtakaró „gyakorlatilag biztosan” tovább olvad majd, és megemeli a tengerszintet, amely évszázadokig emelkedni is fog, ahogy az óceánok melegednek és terjeszkednek. Ezt a változást már késő megállítani, a legtöbb, amit tehetünk, az, hogy lelassítjuk a folyamatot, hogy az országoknak több idejük legyen felkészülni.
A világ azonban kifut az időből. Ha a következő évtizedben drasztikusan csökkentjük a kibocsátást, az átlagos hőmérséklet 2040-re akkor is 1,5 Celsius-fokkal fog növekedni, 2060-ra pedig akár 1,6 fokkal, mielőtt stabilizálódna. Drasztikus lépés nélkül, a jelenlegi pályagörbét folytatva viszont a növekedés kétfokos lesz 2060-ra és 2,7 fokos az évszázad végére. A földi hőmérséklet a pliocén kor, vagyis mintegy hárommillió év óta nem volt olyan magas, mint amilyen most, és akkor a tengerszint 25 méterrel haladta meg a jelenlegit.
A helyzet azonban tovább romolhat, amennyiben a felmelegedés dominóeffektust indít el, és felolvad az északi-sarki permafroszt, vagy csúcsszárazság pusztítja ki az erdőket, mert így további ártalmas gázok szabadulnak fel.
Ebben az esetben a földi hőmérséklet 4,4 fokkal is magasabb lehet az iparosodás előtti átlagnál 2081–2100-ra. Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása, beleértve a Golf-áramlat leállását.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a jelentés „vörös kód az emberiség számára”, és sürgette, hogy a világ országai mondjanak le a szén és egyéb erősen szennyező fosszilis energiahordozók használatáról.
Fülsiketítően konganak a vészharangok
– hangsúlyozta közleményében. Joeri Rogelj, az Imperial College London klímakutatója, a jelentés egyik szerzője, aki szerint most, miután megváltoztattuk a bolygót, az a kérdés, hogy hány további visszafordíthatatlan változást tudunk elkerülni.
Még mindig van választásunk
– mondta.
(Forrás: vg.hu)
A vármegye számos településén tartanak megemlékezéseket az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról.
Nemzeti színekben kerülhet tölcsérbe a fagyi az ünnepi hétvégén.
Az érintett települések között szerepel többek között Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg, Zalakaros, Balatongyörök, Pacsa, Letenye, Lenti, Zalaszentgrót és számos kisebb zalai község is. A lista több mint száz települést tartalmaz, a teljes felso
2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.
Az idei vadetetésre verőfényes napsütésben érkeztek a borsai iskola tanulói, akik találkoztak vaddisznócsaláddal, és megfigyelhették a dámokat is.
Adunk néhány ötletet, hogy mivel töltse a hétvégét.
A hőkamera, valamint az éjjellátó rendszer segítségével nemcsak a mozgás érzékelhető, hanem akár gépjárművek rendszáma is azonosítható.
A növény 1982 óta védett.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan februárban készül el.
Felelősség, figyelem, fáradság – Domina Barnabásnak ez a három szó jut eszébe hivatásáról, a mozdonyvezetésről.