Iszonyúan népszerű ez a virág itthon

(Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Európa szinte minden országában szokás, hogy Mindenszentek ünnepén és a halottak napján meglátogatjuk szeretteink sírját, mécsest gyújtunk, és pár szál virággal adózunk emléküknek. A temetőket ilyenkor a mécsesek illatával vegyülő krizantémillat lengi be. Egy 2020-ban megjelent írás szerint évente 20 millió szál krizantémot visznek ki Magyarországon a sírokra. Kedves szokás ez, és sokan vagyunk, akiknek a szívéhez nőtt ez a csodálatos virág.

A krizantém (Chrysanthemum, népiesen: krizantén) egy 37 fajt számláló, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. A név görög származású, és aranyvirágot jelent. A krizantémoknak az ókor óta jelentős kultuszuk van a Távol-Keleten, amely a művészetekben is megjelenik. Kínában az ősz jelképe és külön ünnepe van. A koreai művészetben a „négy nemes növény” egyike, a szilva, az orchidea és a bambusz mellett, de Japánban is nagy megbecsülésnek örvend a „kiku”-nak nevezett krizantém - írja a Nébih. A temetők krizantémja az évelő növények közé tartozik, de a nemzetségben akadnak egynyári dísznövények és félcserjék is.

A növény nem kedveli a meleget, és a 30 fok feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták általában októberben virágoznak mivel a virágok kialakulásához 13-14 óra sötétségre van szükség. Ezt a tulajdonságát „rövid nappalos” –nak nevezzük. Alapszínei a fehér és a sárga, de ma már számtalan színben megtalálható. Az őszi krizantémnak több mint 5000 változata (fajtája) ismert. Az úgynevezett „szálas” krizantémnak jó a vázatartóssága, akár 2 – 3 hétig is eláll a vázában. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágtípus szerint is csoportosíthatjuk, ismerünk egyszerű, féltelt és telt virágú fajtákat, de a virágok mérete, a virágszirmok mérete és alakja, a középső rész (kög) csöves vagy sugárvirág-volta is meghatározó. 

Ki ne hallott volna a pókhálós szirmú, a pompon, a gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, és margaréta típusokról, valamint a tüneményes anemone virágformáról. A leggyakrabban azonban csak nagy virágú vagy sokvirágú krizantémokról beszélünk. Ez utóbbinak a törpe, gömbös formájú fajtái az úgynevezett „multiflora” fajtakörbe tartoznak. A krizantémok nemesítése ma is gőzerővel folyik. A legnagyobb kuriózumnak egy Japánban előállított kék színű krizantém számít, amelyet géntechnikai eljárással állítottak elő (ez a szín különleges, és a természetes nemesítés útján nem előállítható). Bár ez a fajta állítólag még nem került a termesztésbe, a Nébih célkeresztbe vett, és a krizantém szaporítóanyagok GMO-vizsgálatát a 2022 évre betervezte.

A szakirodalom szerint hazánkban 3000 család foglalkozik országszerte krizantémtermesztéssel, akik közül mintegy 800 család lehet nagybani termesztő. A termesztés leginkább Kecskemét, Nyíregyháza, Dabas környékén folyik. A krizantémot hajtásdugványról szaporítják. A szaporítóanyagok jelentős részét Nyugat-Európából hozzák be a Nébih-nél regisztrált szaporítóanyag nagykereskedő cégek, ezek többnyire gyökeres dugványok, de hazánkban vannak olyan szaporítóanyag-termesztők is, akik az előbbi útvonalon beszállított anyanövényekről, maguk szedik a hajtásdugványokat és gyökereztetnek meg, vagy gyökér nélküli, úgynevezett „sima” dugványokat gyökereztetnek meg a termesztőberendezéseikben, hogy aztán értékesítsék azokat a hazai krizantém-termesztőknek.

(Forrás: Agrárszektor)