Tényleg nincs szükségünk tejre?

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

A közösségi média révén is rengeteg olyan tévhit és városi legenda kering, ami sokakat elbizonytalaníthat abban, hogy mit, mennyit, milyen gyakran egyen, igyon, vagy éppen mit kerüljön nagy ívben.

A legtöbb ilyen állítás gyakran mindenféle bizonyíték, háttéradat nélkül kerül a napvilágra, s mivel a tálalásuk meggyőző, könnyű bedőlni nekik. De csak akkor, ha nem vagyunk elég szkeptikusak, s nem ellenőrizzük azok valóságtartalmát, eredetét. Nem mindegy az sem, kitől származnak ezek, kinek milyen érdeke, előnye származhat az egyes nézetek terjesztéséből. Azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb táplálékunk esetében valóban igaz, hogy nem mindenki számára kedvező, amennyiben például táplálékallergia, -érzékenység vagy más betegség, egyéb elváltozás miatt problémákat okoz az illetőnek. Mindig egyénileg szükséges dönteni arról, hogy mi a jó nekünk, nem feltétlenül kérdéses hitelességű posztok, kommentek, álhírek alapján. Lássuk az utóbbi időszak gyakori és hangzatos kijelentéseit és azok rövid cáfolatát!

NINCS SZÜKSÉGÜNK A TEJRE

Sokan úgy vélik, hogy az embereknek nincs is valójában szükségük a tejre és a tejtermékekre. Emögött gyakran az a gondolat áll, hogy miután a gyermek már nem csecsemő, és nem szorul az anyatejre, már nem természetes, hogy tejet igyon, ráadásul olyat, ami egy másik állattól származik. Egyrészt, a szoptatás is tarthat hosszabban, mint az általános javasolt fél év, sőt, nem ritka, hogy egyéves koron túl is kapnak anyatejet is a gyermekek. Persze azt már nem kizárólagos táplálás céljából, hanem kiegészítésként, komfort jelleggel.

Erről is sok a vita, de kanyarodjunk vissza a tehén és más állatok tejéhez! Többezer éves hagyománya van annak, hogy az emberek a csecsemőkoron túl is tejet isznak, illetve tejtermékeket fogyasztanak, ami így nem tekinthető új szokásnak. Ezen idő alatt az emberi szervezet is adaptálódott a tej tápanyagainak megemésztéséhez, és a tej így valóban alapélelmiszerré vált. Más kérdés, hogy természetesen ma már sokkal fejlettebb, modernebb eszközökkel, de így egyben higiénikusabb, ellenőrzöttebb körülmények között jutunk hozzá a tejhez, ami jelentősen csökkentette a tejjel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kockázatot is, ami a nyers tej ivásából származna.

TELE VAN HORMONOKKAL

Sokan azért ódzkodnak a tejfogyasztástól, mert félnek attól, hogy a tehéntejet „telepumpálták" olyan hormonokkal, amelyeket a tehenek azért kapnak, hogy gyorsabban növekedjenek és több tejet adjanak. A lefejt tej nyomokban tartalmaz természetesen előforduló szteroid hormonokat, például ösztrogéneket, de ez a mennyiség elenyésző ahhoz képest, amit az emberi szervezet maga is előállít, így a hatásuk is ehhez mérhető. A szarvasmarhák növekedésihormon-tartalmú injekciózásának gyakorlatát ráadásul már régen, 1999-ben állat-egészségügyi és állatjóléti okokból betiltották Európában. Így emiatt már nem kell aggódnunk.

TELE VAN ANTIBIOTIKUMOKKAL

Gyakori kritika a tejjel kapcsolatban, hogy tele van antibiotikumokkal, és amikor tejet iszunk, ezeket az antibiotikumokat is magunkhoz vesszük. Az antibiotikumokat azonban a beteg tehenek kezelésére használják a gazdaságokban, s ilyen esetekben az érintett tehenet úgymond kivonják a forgalomból, nem hasznosítják a tejét eladási céllal addig, amíg a tehén meg nem gyógyult és az antibiotikum ki nem tisztult a szervezetéből. A tehenészetekből begyűjtött tej minden esetben antibiotikum-vizsgálaton is keresztül megy, mielőtt a forgalomba kerülne.

NEM IS JÓ KALCIUMFORRÁSNAK

A tejfogyasztás egyik előnye a fehérjetartalma mellett a benne található kalcium, amely a tejben annak egyéb összetevői (laktóz, D-vitamin) révén a szervezet számára jól hasznosítható, könnyen felszívódó formában van jelen. Ettől függetlenül sok támadás éri a tejet, hogy valójában nem is alkalmas a kalciumszükséglet (jelentős részének) fedezésére, sőt, egyenesen fokozza a csonttörés kockázatát, nemhogy segítene a csontritkulás megelőzésében. Ilyenkor többnyire az az érv is elhangzik, hogy a növényi kalciumforrások is alkalmasak lennének erre a feladatra, így szükségtelen tejet fogyasztanunk a kalcium miatt.

Ha csupán az adatokat nézzük, akkor a tápanyagtáblázatra pillantva valóban könnyű lenne azt gondolni, hogy a jelentős kalciumtartalmú növényi táplálékaink alkalmasak a kalciumszükségletünk fedezésére és így általuk is erős csontokra, fogakra tehetünk szert. A problémát az okozza, hogy sajnos az olajos magvakban található rostok, illetve a fitinsavak, valamint az egyes zöldségfélékben (spenót, sóska, rebarbara) nagyobb mennyiségben megtalálható oxálsavak éppen ellenkezőleg, a kalcium hasznosulása ellen hatnak. Ettől még lehet ezeket is fogyasztani, de nem feltétlenül várhatjuk tőlük azt, ami miatt a tejet elhagynánk.

A NÖVÉNYI ITALOK TÖKÉLETESEN HELYETTESÍTIK A TEJET

A növényi alapú tejalternatívák, vagyis a növényi italok népszerűsége jelentősen megnőtt az utóbbi években. Ma már igen széles a kínálat, elsősorban gabonákból, hüvelyesekből, olajos magvakból készülhetnek ezek az italok, illetve a tejtermékek helyettesítői (sajt, joghurt, tejszín) is. Az ízesítésük is igen változatos, a natúrabb ízek kedvelői mellett az édesszájúak is megtalálják a nekik szimpatikus termékeket. Joggal merül fel a kérdés, vajon tényleg jó alternatívát jelentenek-e ezek a tehéntej (és a tejtermékek) helyettesítésére. Állag, kinézet és felhasználási mód tekintetében ezek megfelelők, ha íz szempontjából nem is mindig hozzák a tehéntej jellemzőit.

Fontosabb azonban, hogy tápanyagok szempontjából ugyan megközelítik, de nem tökéletesen hozzák a növényi italok a tejre jellemző arányokat. Az ízesített, édesített növényi tejek esetében nagyobb lehet a szénhidrát-, cukortartalom, ami különösen cukorbetegek, inzulinrezisztenciások számára fontos információ. A nem dúsított növényi tejek többek között a kalcium-, vastartalom tekintetében maradnak el a tejhez képest, illetve növényi jellegükből adódóan B12-vitamint sem tartalmaznak (dúsítás nélkül). A lényeg, hogy nem feltétlenül lehet a növényi italoktól tápérték tekintetében ugyanazt várni, mint a tejtől, de élvezeti értékük ettől még fontos, mivel változatos étrendet tudunk általuk kialakítani. Mindig olvassuk el a termékek összetevőit is, hogy ne érjenek meglepetések és tisztában legyünk a tényekkel.

Abban az esetben, ha ihatunk (mert nem szenvedünk tejfehérje-allergiában) és iszunk tejet, akkor törekedjünk arra, hogy hazai tejet, tejtermékeket válasszunk! Ezzel a bolygóért is teszünk, hiszen jelentősen csökkenthetjük a szállításból származó környezeti terhelést. Ha pedig bármely okból mellőzzük a tejet, tejtermékeket, a kalciummal és egyéb ásványi anyagokkal, vitaminokkal dúsított növényi italokat és termékeket részesítsük előnyben a kiegyensúlyozott, vegyes étrend keretében. Csontjaink egészsége érdekében mellőzzük a dohányzást, a gyakori, nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, és mozogjunk rendszeresen.

(Forrás: travelo.hu)