Időzített bomba ketyeg a jég alatt

Illusztráció

A klímaváltozás legfontosabb kérdéseinek megértésében dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője segít eligazodni minket.

Áder János köztársasági elnök podcastjának vendége dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője volt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves intézmény. Előrejelzéseik óriási segítséget jelentenek a gazdák számára. Azonban a klímaváltozás ezeket az előrejelzéseket is kétségessé teheti.

Bár globális felmelegedésről beszélünk, idén tavasszal, április és május környékén, jóval hűvösebb volt, mint az elmúlt 20 évben. Ezzel szemben a Sarkvidéken jóval melegebb van, mint eddig valaha. A globális klímaváltozás számtalan kihívás elé állított már eddig is mindannyiunkat, de a jövőben még fokozottabban fog hatást gyakorolni ránk.

A globális felmelegedés és a globális klímaváltozás nem szinonimái egymásnak. A globális felmelegedés a föld globális átlaghőmérsékletének emelkedését jelenti. Vannak melegebb, és vannak hűvösebb területek. A globális klímaváltozás a globális felmelegedés hatására jön létre. Ez a változás térségünkben a szélsőséges időjárási események megnyilvánulásában mutatkozik meg leginkább.

A légkörben cirkulációs rendszerek alakulnak ki. Hazánk a nyugati szelek övébe tartozik, így az óceáni levegőt sodorja felénk a szél. A klímaváltozás miatt azonban a nyugat-keleti áramlás helyett észak-déli áramlás zajlik nálunk. A klímaváltozás a földtörténet során folyamatosan jelen volt, de manapság a folyamatok felgyorsultak.

Sokkal gyakrabban és sokkal intenzívebben következnek be  változások, így az időjárás jóval szélsőségesebbé vált, mint valaha.

A csapadék mennyiségében gyakran nincs jelentős változás a korábbi időszakokhoz képest, ám a csapadék jóval kevesebb nap alatt, óriási intenzitással képes lezúdulni. Ez pedig óriási károkat képes okozni többek között a mezőgazdaságban is. Különösen a viharokkal járó jégeső okoz hatalmas kárt.

A szén-dioxid-szint emelkedéssel együtt a földfelszíni hőmérséklet is emelkedik. Az éghajlatváltozást az üvegházhatású gázok okozzák. Nem csak a széndioxid, hanem a víz és a metán is súlyos károkat okoz. A széndioxid azért sokkal veszélyesebb a többinél, mert míg a víz légköri tartózkodási ideje mindössze 7 nap, addig a metáné 9 év, a szén-dioxidé pedig 150 év.

Külön veszélyt jelent és valódi időzített bomba a föld fagyott rétegei alatt tárolt metán.

Ezeken az örök fagy birodalmához tartozó területeken a földfelszín megolvadása miatt robbanásszerűen tud feltörni a metán. Ha nem figyelünk oda, eljöhet az a pont, amikor már nem fogunk tudni hatást gyakorolni a folyamatokra, ezért is kell tudatosan foglalkoznunk a klímaváltozás problémájával.

Az éghajlatváltozás nagyon összetett folyamat. A földfelszíni hőmérséklet emelkedése, a tengerek vízének savasodása és a vízhőmérséklet emelkedése is hatással van rá. Az óceáni áramlások módosulása is nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen éghajlat és időjárás alakul ki. Emelkedik a tengerszint, amely a hőtágulás hatására történik, és a jégtáblák olvadása is hatással van rá. Egyre modernebb adatgyűjtési és feldolgozási rendszerek állnak a rendelkezésre, így szerencsére ezek óriási segítséget jelentenek a klímavédelemért folytatott küzdelemben.

(Forrás: Agroinform)