Érdekes - 2022. február 12., Szombat
#havazás #klímaváltozás #globális felmelegedés #tanulmány #Magyarország

Az utóbbi 10 évben látványosan csökkent a havazás Magyarországon

Az utóbbi 10 évben látványosan csökkent a havazás Magyarországon

Illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

Az utóbbi években sokaknak feltűnt, mintha kevesebb hó esne hazánkban. De vajon a számok is alátámasztják mindezt? Tanulmány készült a hazai havazásokról, amelyből az is kiderül, vajon az unokáink látnak-e majd havas tájat Magyarországon.

Sokan nosztalgiával emlékszünk vissza a múlt század végi havas telekre, amikor a szánkó még ott lapult minden gyermekes család háztartásában. Ma már talán nem érdemes ilyenbe befektetni, hisz jó esetben is csak pár napig élvezhetjük a havon suhanást. Persze hóágyúval fehérré varázsolt pályákra már itthon is mehetünk, de azt a kérdést, vajon tényleg kevesebb hó esik-e az elmúlt években, ennél kicsit komolyabban kéne vennünk.

Másfélfok oldalán megjelent elemzésben Szabó Péter és Pongrácz Rita több dologra is választ keresett a hazai havazással kapcsolatban. Megnézték, hogy a már említett szubjektív érzékelést, miszerint régebben többször esett a hó, és nagyobb havazások is voltak, vajon alátámasztják-e a számok. És ha valóban csökkent a havazás, mennyiben felelős ezért a globális felmelegedés? És persze, hogy mire számíthatnak majd a jövő generációi egy fokozódó, vagy egy mérsékeltebb éghajlatváltozás esetében?

Kevesebb és kisebb hó

A kutatás során a múltra és a jövőre vonatkozó, legújabb éghajlati modellszimulációkat, valamint megfigyeléseken alapuló adatsorokat használtak. Az elkészült elemzés szerint valóban kevesebb hó esik most, de a csökkenés csak az elmúlt 10 évben lett igazán látványos.

Az elmúlt 40 évet nézve a havas napok (amikor legalább 1 cm hó hullott) száma a 2011-2020 évtizedet megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul, 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent.

A legtöbb havas napunk általában észak-északkeleten fordul elő, ugyanakkor itt történt a legnagyobb mértékű változás is az elmúlt 40 év alatt, ugyanis itt jelentősen, a harmadával csökkent a havas napok száma. Ezzel szemben délen alig történt változás.

1981-től nézve az adatokat, a legtöbb nagy havazás 1999-ben fordult elő: országos átlagban több mint 3 nap. Ezt követően utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra, de a jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb van, sőt, néhány évben egyáltalán nem fordult elő az országot érintő nagy havazás.

Ilyen nagy havazás nélküli év legutóbb 2011-ben volt. Ami a területi eloszlást illeti, a 10 centimétert meghaladó havazások leginkább az ország délnyugati-nyugati részén fordultak elő, ugyanakkor az ország északnyugati-nyugati részén találjuk a jelentősen, az utóbbi két évtizedre a felére csökkenő értékeket is. Ezzel szemben az ország legkeletibb részén még nagyon gyenge növekedést is találunk.

Az ember a felelős?

Az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázkibocsátásokat is figyelembe véve csak 50%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a havazások megfigyelt csökkenésért az emberi tevékenység a felelős, ami lényegében azt jelenti, hogy az eddigi változásokért még nem az emberiség okolható.

De ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, ugyanis ha az előttünk álló évtizedekben a kibocsátásokkal tovább fokozzuk a globális felmelegedést, akkor a pesszimista forgatókönyvek szerint a század végére akár kétharmaddal csökkenhet, és évi 5 nap alá mehet országos átlagban a havas napok száma, egyes országrészekben pedig akár évekre elbúcsúzhatunk a havazástól.

Jó ha tudjuk, hogy mind az optimista, mind a pesszimista forgatókönyvek csökkenést mutatnak, csak a mértékben van eltérés, az emberi tevékenység hatása a havazásra pedig mindenképpen jelentkezni fog.

Ha viszont gyorsan megkezdjük az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklését, a zöldítést, ezzel pedig elérjük a koncentráció-változás lassulását (2100-ra akár a megállítását is), akkor a havazások esetén a várható csökkenés csak kisebb mértékű lehet. Az eddigi trendek visszafordulása csak ebben az esetben lehetséges, így talán unokáink is élvezhetik majd a havas táj szépségét.

A teljes tanulmányt ide kattintva olvashatjátok.

(Forrás: Turista Magazin)

Még érdekes lehet ...


2024. június 14., Péntek

Jákob Zoltán motivációs előadást tartott Nagykanizsán

A magyar üzletember, milliárdos a Nagykanizsai Szakmai Vizsgaközpont meghívására érkezett a városba.


2024. június 13., Csütörtök

Ma van a magyar feltalálók napja

Kitüntetett szerepet kapott a magyar Nobel-díjasok tisztelete.


2024. június 12., Szerda

Több mint tízezer indulóra számítanak a Balaton-átúszás szervezői

Jelen állás szerint 39 ország több mint 300 külföldi úszója is tempózik majd a Balatonban július 20-án.


2024. május 22., Szerda

Hősök Napja a Zalakarosi Fürdőn

Újabb izgalmakban bővelkedő program a fürdővárosban.


2024. május 21., Kedd

Családi nap Letenyén

A Letenyei Polgári Egylet május 25-én 14 órától várja az érdeklődőket a sportpályán.


2024. május 16., Csütörtök

Programok a hétvégére

Nincs programja a hosszú hétvégére? Mutatunk párat.


2024. május 10., Péntek

Kávéházak Éjszakája Zalakaroson

A fürdővárosban pénteken és szombaton várják a kikapcsolódni vágyókat.


A környezettudatosság fontosságára figyelmeztetnek

„Klímakirakós” címmel családi programot tart az egyetemi központ Nagykanizsán a Csónakázó-tónál.


2024. április 28., Vasárnap

Háromnapos motoros rendezvény Zalakaroson

A Kis-Balatont is megkerülték.


2024. április 26., Péntek

Programok a hétvégére

Nézzük, milyen programkínálatból válogathatunk a hétvégén!


2024. április 22., Hétfő

Ma van a Föld napja

A Föld napja kezdeményezés minden év áprilisában felhívja a figyelmünket a Föld természeti környezetének megóvására.

+