Vége a farsangi időszaknak! Ma fogyaszthatunk utoljára húst!

(Fotó: MTI)

Ma van húshagyókedd. Ez a nap a farsangi szezon utolsó napja is egyben, sok helyen karneválokkal és fesztiválokkal búcsúztatják a téli időszakot.

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben. A név is a böjt kezdetére utal, vagyis ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A húshagyókedd lehetséges legkorábbi napja február 3-a, a legkésőbbi március 9-e. Számos híres fesztivál van ilyenkor a világban. Egyes elképzelés szerint a latin carne levare, a hús elhagyása kifejezésből származik a karnevál elnevezés, míg mások úgy vélik, a carne vale, azaz a búcsú a hústól kifejezésből.

Kedden zárul a farsangi időszak

A január 6-án, vízkeresztkor kezdődött farsangi időszak most zárul. Farsang idején különböző szokásokkal, látványos eseményekkel próbálták elűzni a zord telet. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.

A naphoz kötődő népi jóslatok

A húshagyókeddhez kötődő számos jövendölés egyike a gazdák „időjóslása”. Megfigyeléseik alapján úgy hitték, hogy ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. Egy másik szerint a húshagyókeddi napsugár a bő esztendő jele.

Zala megyében több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.

A Thúry György Múzeum az alkalomhoz illően egy maszkafejet hozott Beleznáról mai posztjában. Mint írják:

Szalmával, szénával kitömött zsák fanyélen, melyet a lovászi olajipari munkások („fúrósok”) készítettek Beleznán. A szamárfejet egy ember tartotta, akit pokróccal letakartak, úgy mentek húshagyókedden maszkába. Beleznán többnyire papírból csináltak maszkaálarcot farsangkor, és beöltöztek nők férfiruhába, férfiak női ruhába. Bementek a házakba, ugráltak, de nem szólaltak meg, nehogy felismerjék őket. Bort és fánkot kaptak.

Maszkázás, asszonyfarsang, bálok, mulatságok, eszem-iszomok – ezeknek vége szakad húshagyókedden. Jön a hamvazószerda és a böjt. Húshagyókedden még jól kimulathatjuk magunkat. Ha nem maradtunk pártában. Mert a vénlányokat bizony csúnyán kicsúfolták húshagyókor: „Sirassátok leányok/ itthon maradástok/ kinek a nagy méreg miatt/ ráncos a pofájok.”

Kerecsényi Edit, a múzeum egykori igazgatója 1953-ban gyűjtötte a szamárfejet, amely a március 22-én nyíló Varázsos rendhagyás – Jeles napok Dél-Zalában című időszaki kiállításunkon lesz látható - írta Gyanó Szilvia néprajzos-főmuzeológus.

(Forrás: Metropol/Wikipedia/TGYM)