Archív (Fotó: MTI/Vajda János)
Az április 7-én megtartott sajtótájékoztatón Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke elmondta: az éves szinten 230 milliárd forintos piacuk összértékben nagyjából stagnál. A húsvét jelenti általában az éves forgalom 5 százalékát, a decemberi csúcs pedig a teljes fogyasztás 25 százalékát.
A magyar fogyasztók egyharmada naponta eszik valamilyen édességet. Egy átlagos hazai fogyasztó éves szinten 10-11 kg édességet fogyaszt, amelynek a harmada fagylalt, a harmada keksz, nagyjából a negyede csoki (ez volumenben fejenként 3 kilogramm) a kisebb kategóriákat: a cukorka, praliné, csipsz jelentik.
Nem maradtak készleten, raktáron a szezonális termékek, szemben 2020-al. A szegmensben stabil húsvéti keresletre számítanak. Elhangzott: marad a csokinyúl – csokitojás és egyéb figurák sorrendje. A fogyasztás mennyisége 900 tonna körül alakulhat.
Bár a pandémiás hatások nincsenek jelen, ám kitört a háború, így súlyos nehézségekkel szembesül az édesipar is: számos alapanyag elérhetetlen, a végső bekerülési ár tervezhetetlen, a beszállítókkal az euro alapú elszámolást a fogyasztók felé nem lehet érvényesíteni - mondta el az elnök.
A sajtóeseményen innovációkról is szó esett: a termékinnovációk egyik fő trendje, hogy nemcsak a technológia, de az ízek területén is léteznek újdonságok.
Erre kevésbé ismert példa a 3 fő csokoládétípus mellett néhány éve hódítani kezdő negyedik, a „szőke csokoládé”, karamellizált fehér csokoládé. A trendet a hazai termékek is követik: pl. női csokoládé, vagy a liofilizált gyümölcsös csokoládé.
Szintén jellemző trend - hangzott el - hogy a technológiai fejlődésnek ma már nincsenek határai. Kezdve az idei ISM nyertes 3D-ben egyénileg kinyomtatható egyedi gumicukortól, a meghökkentő csokoládétáblákig, az átlátszó rágógumitól az aranyszínű bonbonbevonatig, vagy a cukormázhártyáról a desszertre simítható tigrismintás dekorációig minden megvalósítható, ami egyben azt is jelenti, hogy az impulzusváráslás egyik alapkövetelményét is képesek teljesíteni: valódi újdonságot tudnak kínálni.
Az édesiparban a húsvéti szezonra 3-4 hónapig készültek a gyártók és a kereskedők, ezért is volt nagy tragédia, hogy 2020-ban és 2021-ben gyenge volt a szezon, a járvány miatt kevesebbet találkoztak a családok.
A magyar fogyasztó is elkezdte keresni a „mentest” és az egészséges termékeket. A cukros-édesítős arány most háromnegyed-egynegyed a piacon, legalábbis a polcokon ezt látni.
(Forrás: Store Insider)
A minisztérium a haláleset okáról és pontos körülményeiről nem közölt részleteket.
Az eset nem hétköznapi és nem is általános, könnyen lehet, hogy a szarvasbika bőgési időszakban veszélyt jelentett a látogatókra, ezért kérték a vadászok segítségét.
Norvég sajtómunkatársak: nem minden úgy van, ahogy lennie kellene, ha Magyarország legbefolyásosabb embere nem akar válaszolni a kritikus kérdésekre.
A zalai község már az előző összeállításban is előkelő helyen szerepelt, akkor második lett. Most megszerezte az első helyet, miközben a tavalyi listavezető, Kiskorpád az első tízből is kiesett.
Elszabadultak az irányítás alól az OpenAI mesterséges intelligenciái.
Szakvezetés, gazdag élővilág és a berek történetei várják az érdeklődőket ősszel a Kis-Balatonon.
Sötét volt a képernyő, a mikrofon mégis működött
Társadalmi feszültségek Ceutában.
Mi maradt a délszláv háborúk után?
A Bilibili kétségkívül kihagyhatatlan ziccer azoknak, akik élnek-halnak az ázsiai popkultúráért.