Ismét kiváló vízminőséggel büszkélkedhet a Hévízi-tó

(A kép forrása: 123rf.com)

Csakúgy mint a korábbi években, idén is kiválónak minősítették a Hévízi-tó vizét. Az éves kötelező vizsgálat minden áprilisban esedékes. A vételezett minta egy öttagú skálán a legmagasabb fokozatot érte el.

A szabadtéri fürdővizeket a fürdési idény előtt és alatt havonta ellenőrzik, a mintákban a szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok számát vizsgálják. Az éves értékelést a legutóbbi négy fürdési idény összesített eredménye alapján, statisztikai módszerrel állapíthatják meg és az alapján minősülnek a fürdővizek – olvasható a balatonitelevizio.hu-n.

A Hévízi-tó esetén a kiváló minősítés megszerzése nem újdonság. A tavat tápláló források másodpercenkénti vízhozama hozzávetőlegesen 400 liter másodpercenként. Tehát nagyjából három-négy naponta kicserélődik a tó gyógyvize. A tó legnagyobb mélysége több, mint 38 méter. Ipari és mezőgazdasági szennyező források nincsenek a 4,4 hektár területű tó körül, amelyet véderdő vesz körbe.

A Hévízi-tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait. A Hévízi-tó a Balatonnal egyidőben született 20-22 ezer évvel ezelőtt. A Pannon-tenger visszahúzódása után, a vulkanikus utómunkálatok első jele a forró vizű feltörések voltak, mely egyben az úgynevezett Őshévíz kialakulását is jelentette. A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így például az Őshévíz feltörése.

A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. Emellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk. A római korból származó emlékek szerint Hévízen már 2000 évvel ezelőtt is település állt, de ami még meglepőbb, hogy a forrásbarlang felfedezésekor vett vízminták alapján a forrásból feltörő hideg víz korát 8.000, míg a meleg gyógyvízét 12.000 évesnek állapították meg.

(Forrás: balaton.hu)