Negyvenezer nyelvvizsgázó tűnt el két év alatt

(Fotó: MTI)

Drágultak a nyelvi képzések, emelkedtek a vizsgadíjak, előtérbe került az online oktatás, csökkent a nyelvtanulók száma, körkép a nyelviskolákról.

Magyarországon azoknak a nyelviskoláknak a száma, ahol van ügyfélszolgálat, ahova be lehet menni, van tanári munkaközösség, szakmai vezetés és nyelvvizsgát is szerezhetnek a tanulók országosan száz alatt van, azonban az otthon KATA-s vállalkozóként dolgozó nyelvtanárokkal közösen pedig a több ezres nagyságrendet érik el - mondta a VG-nek Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke.

A 90-es évek elején még több száz nyelviskola volt Magyarországon, tette hozzá a szakember, azóta folyamatosan csökken a számuk, miközben jó pár komoly, nagyobb nyelviskola is létrejött. 

Tanárhiány a nyelviskolákban is

A nyelvtanárokból munkaerőhiány van, mivel az ipar és szolgáltatás különböző területei elszívó hatással vannak, jellemzően a multinacionális vállalatoknál helyezkednek el, főleg az alacsony tanári fizetések miatt. A szakember problémaként említette, hogy a nyelvtanári szakokon a bemeneteli követelmények is enyhültek, alacsonyabb pontszámokkal vesznek fel hallgatókat és nyelvtudásbéli problémák is vannak. 

A tanárhiányról beszélt a VG-nek Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. 

2020-ban, mérettől és korábbi helyzettől függően 40-60 százalékos visszaesést tapasztaltak a nyelviskolák aminek 2021-ben is csak talán a felét tudták visszahozni. 

2022-ben a tavalyihoz képest minimális javulást, inkább a helyzet stabilizálódását látják az intézmények, egy sor teljesen új kihívással - tette hozzá. Eközben a nagyon gyorsan és tulajdonképpen sikeresen végrehajtott online oktatásra való átállás nagyon komoly költségeket jelentett az iskoláknak, miközben 2020-ban a vizsgázók száma 40 százalékkal esett vissza – mondta a szakember.

A nyelvvizsgázási hajlandóság folyamatosan csökken az államilag elismert nyelvvizsgák piacán – ezt nyilván befolyásolták az előző évek nyelvvizsga-amnesztiái és az, hogy a külföldi továbbtanulás érdekében sokan a nagy, nemzetközi nyelvvizsgákat részesítik előnyben - mondta a VG-nek Lancz Alexandra, az  iTOLC vizsgaközpont vezetője, a számítógépes nyelvvizsga központot 2019-ben akkreditálták elsőként Magyarországon.

Két év alatt 40 ezerrel kevesebb nyelvvizsgázó

Az Oktatási Hivatal nyelvvizsga statisztikai adatai szerint a nyelvvizsgázók száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. 

2021-ben összesen 62 ezren tettek sikeres nyelvvizsgát, 2020-ban 59 ezren, a pandémia előtti évben pedig 82 ezren. 

A világjárvány két évében közel 40 ezerrel kevesebb nyelvvizsgabizonyítványt állíthattak ki az iskolák, de a szakember szerint az évente 75-80 ezer nyelvvizsgázó szám hamarosan visszatérhet, bár a Légrádi Tamás hozzátette, hogy egy demográfiai hatás is jelen van, hiszen annak a korosztálynak a száma, akik nyelvvizsgát tehetnek, évről évre csökken.

A nyelvvizsgázók száma azért is csökkent, mert az oktatási kormányzat egy korábban megalkotott rendelet bevezetését is elhalasztotta, a tervezet szerint 2020-tól a felsőoktatásba jelentkezőknek bemeneti követelmény lett volna a B2-es nyelvvizsga. A pandémia alatt pedig a felsőoktatásban végzők a nyelvvizsga amnesztiát kaptak így nyelvvizsga bizonyítvány nélkül is átvehették a diplomájukat, ez is hátrányosan érintette a nyelviskolákban a tanulók és vizsgázók számát. 

Drágult a nyelvtanulás

Kérdésre válaszolva Légrádi Tamás elmondta, a nyelviskolákban sem maradhatott el a béremelés, amit jellemzően a megemelt óradíjából tudtak finanszírozni az iskolák. 

A nyelvórák árai 15-20 százalékkal emelkedtek az elmúlt 1-2 évben. 

Példaként említette, hogy egy vállalati csoportos nyelvképzésnek 4500-6000 forint az óradíja, de a speciális képzések díja ennél magasabb. A nyelvtanulásban további változást jelentett az is, hogy az online oktatást a diákok és a tanárok is megkedvelték - tette hozzá a szervezet elnöke. A nyelvvizsgák tekintetében pedig a személyes vizsgák vannak többségben, de a jövő az online vizsgáztatásé is lehet – mondta Légrádi Tamás.

A vállalati nyelvoktatás is megsínylette a helyzetet

A nyelviskolai ágazat piacának nagyjából kétharmadát kitevő vállalati nyelvoktatás a járvány első évében megfeleződött - mondta Rozgonyi Zoltán. Azok a cégek, akik akkor elfogadták az online tanfolyamot mint alternatívát, nagyobb részben azóta is élnek ezzel a lehetőséggel. Mások vagy kivártak, vagy végképp eltűntek. A lakossági tanfolyamokon a járvány kezdetekor már futó tanfolyamok zömét online formában tartották meg, utána azonban ezek túlnyomórésze leállt. 

2021-2022-ben az figyelhető meg, hogy a jóval kisebb lakossági tanfolyami volumenen belül megnőtt az egyéni vagy páros képzést igénylők aránya, ők is inkább élnek az online lehetőséggel. 

A csoportos lakossági oktatás szenvedte el a legnagyobb és legtartósabb visszaesést. Sajátos jelenség, hogy az online oktatási formát a felnőtt, dolgozó korosztály hajlandó leginkább igénybe venni. A tanuló korosztály alapvetően elzárkózik ettől.

A pandémia hosszabb távon érzékelhető hatása az is, hogy a lakossági tanulók nagyobb számban pártoltak át magántanárokhoz, akik vegyesen online illetve sokan személyesen is fogadják a nyelvtanulókat. 

Az árakat folyamatosan korrigálni kell 

A nyelviskolákban a tanfolyamok árai megugrottak és folyamatosan emelkednek továbbra is. Míg a járvány előtt nagyon éles árversenyben 4-5 ezer forintos díjak is gyakoriak voltak, de Rozgonyi Zoltán szerint ma már kiszállásos vállalati órákért akár 8-9 ezer forintot is elkérnek Budapesten. A lakossági piacon sokkal visszafogottabb áremelkedést látnak, 2020-ban szinte senki nem emelte a tanfolyami díjakat, utána 10-15 százalékos áremelkedést volt. Ez azonban biztosan nem tartható és folyamatos áremelkedésre kell számítani a nyelvtanulóknak.

A világjárvány idejére sok más vizsgaközponthoz hasonlóan az iTOLC is befagyasztotta az árait, de az inflációhatás, valamint a személyi költségek jelentős drágulása miatt minimális áremelés mellett döntöttek. A drágulás mértéke vizsgatípusonként változó, a legmagasabb emelés nagyjából 8-10 százalék körül mozog - mondta Lancz Alexandra.

A tanfolyamdíjak ugyanakkor csoportméret és település szerint széles sávban szórnak, minimum 1600 forintot és a kétezer forintot jóval meghaladó összeget is kérnek egy 45 perces óráért. 

2020 után 5-10 százalék közötti vizsgadíj-emelkedést is tapasztalható a vizsgaközpontokban. Ez azonban bizonyosan nem lesz tartható idén, egyértelmű, hogy év közben - ismét szokatlan módon - akár többszöri emelkedéssel is számolni kell. Egy középfokú nyelvvizsga díja jelenleg 35-40 ezer forint között mozog, de várhatóan hamarosan átlépi a 40 ezres határt, ahogy ez a C1-es felsőfokú nyelvvizsgákkal már év elején megtörtént – mondta Rozgonyi Zoltán.

(Forrás: VG)