Erősödőben a családközpontú szemlélet a beteg gyerekek ellátásában

Mára hazánkban a gyermekgyógyászatban három területen honosodott meg a családközpontú szemlélet – a gyermekdiabetológiában, a gyermekonkológiában és a koraszülött intenzív ellátásban (Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)

Idén 99 éves a Magyar Gyermekorvosok Társasága, amely idei nagygyűlésén a családközpontúságra helyezi a hangsúlyt Keszthelyen, 2023. szeptember 15-17. között. A rendezvényen nemcsak tematikájában jelenik meg ez a fontos szemlélet, hanem a résztvevők sokszínűségében. Jelen lesznek ugyanis az anyaszervezetről levált és mára önállósodott társaságok, hogy meséljenek munkásságukról. Dr. Gárdos László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke a zalakocka.hu-nak elmondta, reméli, hogy ily módon sikerül a konferencián egyesíteni a gyermekgyógyászok közösségét.

Eleinte – több száz évvel ezelőtt is – a gyermekek a családi körben gyógyultak. Aztán amikor a múlt században létrejöttek az első modern kórházak, ez megváltozott. A kis páciensek bekerültek az intézmények kötelékébe, ott kapták meg a korszaknak megfelelő egészségügyi ellátást, a szülők pedig csak alig, heti egyszer-kétszer látogathatták őket – kezd a családközpontú szemlélet előtti időszak ismertetésébe Dr. Gárdos László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. A neonatalógus úgy emlékszik: még orvosi hivatása kezdetén is ez volt a hozzáállás itthon is az egészségügyi intézményekben, ekkor virágzott az intézményközpontú ellátás. Később megszülettek a betegjogok, ezekről az érintetteteket felvilágosították, és ezzel egy időben a családokat mind több alkalommal engedték be a gyermekkórházakba a beteg gyerekeikhez. Ekkor lett meghatározó a páciensközpontú gyógyítás, amelyet a családközpontú gyógyítás térhódítása követett szerte a világon és Magyarországon is.

Dr. Gárdos László, a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke bízik abban, hogy sikerül egyesíteni a gyermekgyógyászok közösségét (A kép forrása: Zalai Hírlap)

Dr. Gárdos László kifejtette:

a családközpontú szemlélet szerint a család ott lehet a kórházban és a gyermek gyógyításában is részt vehet, de persze nem azért, mert erre az egészségügyi személyzet ne lenne alkalmas, hanem azért, mert nagyon más, ha például egy koraszülöttet egy nővér ápol, vagy az édesanyja.

Egy édesanya sokszor nagyon gyorsan észreveszi, ha baj van, és jobban is ismeri gyermeke reakcióit. Arról nem is beszélve, hogy számos esetben egy anyuka ki van képezve cukorbeteg csecsemője inzulinadagolására, a szövődmények észlelésére. Még a legodaadóbb ápolónál is hamarabb észlel a szülő.  Ennek nemcsak filozófiai, hanem gyakorlati jelentősége is van az orvoslásban – fűzte hozzá a szakember.

Mára Magyarországon a gyermekgyógyászatban három területen honosodott meg a családközpontú szemlélet – a gyermekdiabetológiában, a gyermekonkológiában és a koraszülött intenzív ellátásban –, egyúttal több területen terjedőben van – folytatta Dr. Gárdos László. Hangsúlyozta: a keszthelyi konferencia tematikájában is külön szekciókban számolnak be erről a szakemberek, orvosok és nővérek, valamint a másik oldalról jelen lesznek a szülői szervezetek, amelyek elmondják, ők hogyan látják mindezt. A családközpontúság ott is megjelenik, hogy idén 99 éves a Magyar Gyermekorvosok Társasága és megnéztük, mi történt az elmúlt évtizedekben az anyaszervezetről levált, majd önállósodott 14 társasággal. Mindet meghívtuk a kongresszusra és mindannyian elfogadták felkérésünket, így a gyermekgyógyászat nagy családja egyesülhet és történelmi pillanatok közepette ezek az egyenrangú szervezetek beszámolnak arról, ki mire jutott, milyen a munkásságuk, mi a történetük – hívta fel a figyelmet a társaság elnöke.