Archív kép (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Április 24-én kinyithatnak a hazai vendéglátóhelyek teraszai és ha az időjárás is engedi, a várakozások szerint sok vendég él is majd a lehetőséggel, hogy hosszú idő után újra egy étteremben kávézzon vagy ebédeljen. Nagy kérdés azonban, hogy kik fogják kiszolgálni a teraszokra beülőket, a munkaerő-kérdés ugyanis hatalmas kihívást jelenthet, és nemcsak a vendéglátásban, hanem a turizmusban, szállodaiparban tevékenykedő cégek számára is. A probléma kezelésében például a munkaerő-kölcsönző vállalkozások nyújthatnak segítséget.
A COVID-járvány leginkább a vendéglátóipart és a turizmust érintette, hiszen az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapig működhettek a megszokott keretek között az éttermek, kávézók vagy a szállodák. A korlátozások az átoltottság emelkedésével fokozatosan megszűnnek ugyan, azonban az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak a nyitással együtt komoly kihívással is szembe kell nézniük.
„A legnagyobb kérdés most az, hogy van-e egyáltalán elegendő munkaerő a piacon, illetve mennyiért lehet majd munkatársakat találni a vendéglátóhelyekre, amelyek hamarosan megnyithatják teraszaikat. Ez nagyon nagy feladat és sok vállalkozásnál akár akadálya is lehet majd a nyitásnak. Pontos adataink ugyan nincsenek, de a COVID-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70-80 ezren, de akár 100 ezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg. Nagy kérdés, hogy az elbocsájtott dolgozók közül mennyien éreznek majd hajlandóságot arra, hogy visszatérjenek, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év, nyilván a legtöbben már máshol elhelyezkedtek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyon sokan úgy lehetnek a kérdéssel, hogy amikor baj lett, nem kaptak segítséget, elküldték őket, nem biztos, hogy hasonlót még egyszer megkockáztatnának. Véleményem szerint a vendéglátásban és az idegenforgalomban az újranyitás utáni időszak legnagyobb problémája a munkaerő kérdés lesz. Akik visszatérnek, ők is várhatóan magasabb fizetésért vállalják ezt, ami növeli a vállalkozások költségeit, amik, ha fent akarnak maradni, akkor kénytelenek lesznek ezt beépíteni az áraikba is” - mutatott rá Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
A munkaerő-kérdés egy érdekes aspektusára hívta fel a figyelmet Czellecz Zoltán, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Work Force operációs igazgatója.
„A jól haladó hazai programnak köszönhetően egyre többen kapnak oltást a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül, és könnyen elképzelhető, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, szállodák, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel rendelkező munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például majd a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csak nehezebb lesz munkatársat találni, de valószínűleg a nemzetközi verseny miatt jóval magasabbak lesznek a költségek is” - mutatott rá Czellecz Zoltán.
A Work Force operációs igazgatója szerint érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerő-hiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is.
„Munkaerő-kölcsönzés esetén a megbízó komplex szolgáltatást kap, így például nem terhelik a toborzással kapcsolatos adminisztratív tennivalók, ezt a feladatot átvesszük tőlük. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy míg saját alkalmazott esetében a jogszabályok határozzák meg, hogy mikor, milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség van, addig, ha munkaerő-kölcsönző céggel állapodik meg, akkor sokkal rugalmasabb konstrukciók is kialakíthatók, akár hosszabb fizetési határidők is elképzelhetők, ami különösen a nyitás során a várhatóan magas költségek miatt fontos szemponttá válhat” - jelezte Czellecz Zoltán.
(Forrás: Store Insider)
Fogyasszunk minél több vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek.
A gyenesdiási Diási Játék Strand nyerte el a Balaton Legjobb Strandja 2024 címet.
Segítség egy gombnyomással!
Továbbra is a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
A tartósan fennálló meleg megviseli a szervezetet, figyelni kell a folyadékpótlásra.
A termálfürdőjéről híres zalai üdülőváros 2003 után idén második alkalommal képviseli az országot a nemzetközi megmérettetésen.
Valótlan adatokat tartalmazó számlákat fogadott be egy borszőlőtermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó.
A Mészáros Csoport karitatív szervezete, a ProFilii Alapítvány jóvoltából.
20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések.
Csak azokon a szakaszokon dolgoznak majd, ahol jelenleg is három forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére.
Az Entente Florale Europe versenyén 2003 után 2024-ben ismét a fürdőváros képviseli - Debrecen mellett - Magyarországot.
A héten tizenhárom vármegye 230 településén, hatvanezer hektáron gyérítik a szúnyogokat - közölte az OKF szóvivője az MTI-vel.