Archív kép (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Április 24-én kinyithatnak a hazai vendéglátóhelyek teraszai és ha az időjárás is engedi, a várakozások szerint sok vendég él is majd a lehetőséggel, hogy hosszú idő után újra egy étteremben kávézzon vagy ebédeljen. Nagy kérdés azonban, hogy kik fogják kiszolgálni a teraszokra beülőket, a munkaerő-kérdés ugyanis hatalmas kihívást jelenthet, és nemcsak a vendéglátásban, hanem a turizmusban, szállodaiparban tevékenykedő cégek számára is. A probléma kezelésében például a munkaerő-kölcsönző vállalkozások nyújthatnak segítséget.
A COVID-járvány leginkább a vendéglátóipart és a turizmust érintette, hiszen az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapig működhettek a megszokott keretek között az éttermek, kávézók vagy a szállodák. A korlátozások az átoltottság emelkedésével fokozatosan megszűnnek ugyan, azonban az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak a nyitással együtt komoly kihívással is szembe kell nézniük.
„A legnagyobb kérdés most az, hogy van-e egyáltalán elegendő munkaerő a piacon, illetve mennyiért lehet majd munkatársakat találni a vendéglátóhelyekre, amelyek hamarosan megnyithatják teraszaikat. Ez nagyon nagy feladat és sok vállalkozásnál akár akadálya is lehet majd a nyitásnak. Pontos adataink ugyan nincsenek, de a COVID-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70-80 ezren, de akár 100 ezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg. Nagy kérdés, hogy az elbocsájtott dolgozók közül mennyien éreznek majd hajlandóságot arra, hogy visszatérjenek, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év, nyilván a legtöbben már máshol elhelyezkedtek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyon sokan úgy lehetnek a kérdéssel, hogy amikor baj lett, nem kaptak segítséget, elküldték őket, nem biztos, hogy hasonlót még egyszer megkockáztatnának. Véleményem szerint a vendéglátásban és az idegenforgalomban az újranyitás utáni időszak legnagyobb problémája a munkaerő kérdés lesz. Akik visszatérnek, ők is várhatóan magasabb fizetésért vállalják ezt, ami növeli a vállalkozások költségeit, amik, ha fent akarnak maradni, akkor kénytelenek lesznek ezt beépíteni az áraikba is” - mutatott rá Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
A munkaerő-kérdés egy érdekes aspektusára hívta fel a figyelmet Czellecz Zoltán, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Work Force operációs igazgatója.
„A jól haladó hazai programnak köszönhetően egyre többen kapnak oltást a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül, és könnyen elképzelhető, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, szállodák, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel rendelkező munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például majd a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csak nehezebb lesz munkatársat találni, de valószínűleg a nemzetközi verseny miatt jóval magasabbak lesznek a költségek is” - mutatott rá Czellecz Zoltán.
A Work Force operációs igazgatója szerint érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerő-hiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is.
„Munkaerő-kölcsönzés esetén a megbízó komplex szolgáltatást kap, így például nem terhelik a toborzással kapcsolatos adminisztratív tennivalók, ezt a feladatot átvesszük tőlük. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy míg saját alkalmazott esetében a jogszabályok határozzák meg, hogy mikor, milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség van, addig, ha munkaerő-kölcsönző céggel állapodik meg, akkor sokkal rugalmasabb konstrukciók is kialakíthatók, akár hosszabb fizetési határidők is elképzelhetők, ami különösen a nyitás során a várhatóan magas költségek miatt fontos szemponttá válhat” - jelezte Czellecz Zoltán.
(Forrás: Store Insider)
Amerikai gyógyszer adhat reményt a súlyos beteg kislánynak.
Ez történt a Zala Vármegyei Közgyűlés idei utolsó ülésén.
A közlekedési lámpának álcázott sebességmérőt egy idő után mindenki ismeri majd – na de addig...
Megállapodás született: jövőre 11%-kal nő a minimálbér, 7%-kal a garantált bérminimum.
Mit mutatnak az őszi közvélemény-kutatások?
Az Index közzétette a Tisza-programot, melyet ezerszer hazugságnak neveztek a párt korifeusai. És lám, mégis létezik... Van, aki még hisz nekik?
A kormány még egy 2012-es kormányrendeletben minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé az M7-es Budapest és Balatonvilágos közötti szakaszának 2×3 sávosra bővítését.
A szó a latin adventus Domini kifejezésből ered, jelentése: az Úr eljövetele.
Bár hírzárlatot rendeltek el, úgy tudni, a szerdai bértárgyaláson lényegében megszületett a megállapodás a jövő évi bérekről.
Az Index azonban kitart az anyag hitelessége mellett, cikkük szerint a program jelentősen átalakítaná a magyar közteherviselést, és alapjaiban írna át számos adózási és járulékfizetési szabályt.
Újabb 50 százalékkal nő a családi adókedvezmény, valamint szja-mentessé válnak a 40 év alatti kétgyermekes anyák.
Pénzt kérnek a hívott féltől, arra hivatkoznak, hogy mikuláscsomagokra gyűjtenek.
A szakértők szerint a Balaton jövője nem a parton, hanem a körülötte fekvő vízgyűjtőkön dől el.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem fogja engedni, hogy a magyar költségvetésből – a családtámogatások, a nyugdíjak vagy a vállalkozások támogatása rovására – külföldre irányuljanak komoly összegek.
Az 85. születésnap alkalmából tartott eseményen a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. szervezésében rendezett ünnepségen Lázár János építési és közlekedési miniszter mondott beszédet.
Havazás és csúszós utak várhatók Zalában – a tűzoltóság óvatosságra int.