Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
A közétkeztetésről szóló 676/2020 (XII. 28.) Kormányrendelet – amelynek szabályait a 2021. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni – fő célja a közétkeztetés minőségének javítása – jelentette ki Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a SMARTCHAIN I. REL Expo és konferencián, Gödöllőn.
Hozzátette, a rendelkezés értelmében a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely megfelelő felkészülési időt ad az ellátási láncok és a konyhák átállására. A kormány fontos célkitűzése a rövid élelmiszer-ellátási lánc fejlesztése, amely keretében fő szempont a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer előállító KKV-k helyzetbe hozása, ezzel a vidéken élő emberek életszínvonalának növelése, valamint a magyar emberek ellátása jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel.
Erdős Norbert kifejtette, a közétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elbírálásakor kizárólag ár alapon döntenek, a minőségi és fenntarthatósági szempontokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyva. Ennek megváltoztatása érdekében az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként. A rendelet emellett meghatározza a helyi élelmiszer termék és a közétkeztetési rövid ellátási lánc fogalmát. A helyi élelmiszer termékek, valamint a közétkeztetési rövid ellátási láncból származó termékek tekinthetők „hazai” termékeknek.
A rendelet továbbá azon – a közétkeztetésre vonatkoztatható – értékelési szempontokat határozza meg, amelyek elősegítik a közétkeztetés minőségi javulását: a hazai termékmennyiség nagyobb arányú vállalása, a szállítási idő hossza, az öko és címkés termékek aránya, a diétás étkeztetés biztosítása, a jogszabályban előírt arányon felüli zöldség- gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszerek használata, valamint a fogyasztói visszajelző rendszerek használata – folytatta.
Amellett, hogy a helyi gazdák állandó piachoz jutnak, a tervezet klímavédelmi célokat is szolgál, hiszen az alapanyag kisebb távolságot tesz meg, amíg eljut a fogyasztó asztaláig, kisebb a feldolgozottság mértéke, valamint kevesebb tárolásra és csomagolóanyagra van szükség – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett, a Smartchain H2020 projekt eredményeiből kirajzolódik, hogy a magyar embereknek is fontos a helyi termékek fogyasztása, ezáltal pedig a gazdaság fejlesztése.
(Forrás: Store Insider)
Fogyasszunk minél több vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek.
A gyenesdiási Diási Játék Strand nyerte el a Balaton Legjobb Strandja 2024 címet.
Segítség egy gombnyomással!
Továbbra is a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
A tartósan fennálló meleg megviseli a szervezetet, figyelni kell a folyadékpótlásra.
A termálfürdőjéről híres zalai üdülőváros 2003 után idén második alkalommal képviseli az országot a nemzetközi megmérettetésen.
Valótlan adatokat tartalmazó számlákat fogadott be egy borszőlőtermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó.
A Mészáros Csoport karitatív szervezete, a ProFilii Alapítvány jóvoltából.
20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések.
Csak azokon a szakaszokon dolgoznak majd, ahol jelenleg is három forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére.
Az Entente Florale Europe versenyén 2003 után 2024-ben ismét a fürdőváros képviseli - Debrecen mellett - Magyarországot.
A héten tizenhárom vármegye 230 településén, hatvanezer hektáron gyérítik a szúnyogokat - közölte az OKF szóvivője az MTI-vel.