Egy negyedik hullám esetén sem kell bezárásoktól tartani

Archív (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ha lesz negyedik hullám, olyan típusú bezárásokra, mint eddig, már jó eséllyel nem kerül sor, a helyzet súlyosbodása esetén a védettségi igazolványok visszavezetése lesz az első lépés – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a szállodaszövetség szerdai közgyűlésén.

További bértámogatásra már nem számíthatnak a turisztikai vállalkozások, de olyan típusú bezárásra sem készül senki, mint a tavasszal.

Ha a helyzet szükségessé teszi, a védettségi igazolványokat vezetik vissza első lépésben a szálláshelyeken és a vendéglátásban. Mindenki tisztában van vele, hogy a szektor még egy bezárást nem élne túl

– szögezte le Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tisztújító közgyűlésén. Elhangzott, hogy

a munkaerőhiány problémája közismert, az elvándorlás is, amelynek volumenét tükrözi, hogy az év elején még 132 ezer ember vette fel a bértámogatást, a harmadik hullám végén viszont már csak a fele.

A megoldást a vendégszám növelésében látja Guller Zoltán, az elvándorolt munkaerő visszapótlására pedig ágazati szinten kell kitalálni valamit.

Magyarország megnyitotta a kapuit, eltörölte a védettségi igazolvány használatát, ennél többet a kormány nem tehet – mondta az MTÜ vezérigazgatója.

A belföldi vendégforgalom erősebb lesz, mint a tavalyi, a külföldi foglalások óvatos visszaépülése is elkezdődött.

Guller Zoltán bízik abban, hogy a 2019-es számokat elérik, és már jövőre újra 13 százalékra emelkedik a turizmus-vendéglátás GDP-arányos súlya. Az év végére már meglehet a 30 millió vendégéjszaka, ami még elmarad a 2019-ben mért 41 milliótól, de jelentős növekedés a tavalyi 22-23 millióhoz képest. Beindult a vendéglátás is, júniusban az év eleji hónapok több mint dupláját, 102 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, szemben a tavalyi 76 milliárdos átlagos havi bevétellel. Ráadásul júliusi eleji részeredmények is kedvezőek: múlt vasárnapig 45 milliárd forintos forgalom látszott a NAV adataiból.

A bezárások ellenére a szállodák idén január és május között több mint 23 milliárd forintos bevételt értek el az egyedüliként engedélyezett üzleti vendégek fogadásából, de ez 86,3 százalékkal elmarad a pandémia előtti év azonos időszakától

– mondta Flesch Tamás, az MSZÉSZ leköszönő elnöke. A nemzeti szálláshely-minősítési rendszer bevezetését, amiért tíz éve küzd a szakma, fontos eredménynek tartják. Tovább küzdenek az elviteles ételek áfája és a reprezentációs adó csökkentéséért. Ez utóbbival – a járvány előtti időszak szerint – 30-40 milliárd forintos bevételről mondana le a kormányzat, de az ágazatnak épp az újrainduláshoz lenne hatalmas segítség. Ugyancsak tovább szorgalmazzák, hogy a teljes szállodai szolgáltatásra kiterjesszék a szervízdíjat.

Guller Zoltán kitért arra is, hogy a Szép-kártya zsebeinek összenyitása nem igazolta az előzetes félelmeket. Nem csökkent a szálláshelyi zsebbe érkező összeg, sőt a korábbi 17-ről 27 százalékra emelkedett, méghozzá jelentősen növekvő forgalom mellett. Tavalyhoz képest 200 ezerrel több, már 2,2 millió magyarnak van Szép-kártyája, amiről összesen 198 milliárd forintot költhet el. Emellett ismét terítékre került a Budapest-kártya, azaz a budapesti turizmus helyzete. Egyfelől – mint azt az MTÜ vezére újfent hangsúlyozta –

a budapesti modell megbukott, fenntarthatatlan, hogy a vendégéjszakák 93 százalékát a külföldiek adják.

A vidéki szálláshelyi kapacitás bővítésével és a minőségi fejlesztéssel a kormány kompenzálta a főváros túlsúlyát, most Budapestnek kell belföldi vendégekkel enyhíteni a külföldiek hiányát. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy

Budapest nélkül nincs turizmus.

A Budapest Brand Zrt vezérigazgatója, Faix Csaba a kibővített kedvezményekkel kínált Budapest Restart Kártyáról beszélt, és arról, hogy Budapestet sokszínű, fenntartható és biztonságos városként akarják visszatenni a belföldiek turisztikai térképére, kitágítva a turizmusból részesülő négy belvárosi kerületből a fókuszt. Flesch Tamás szerint ha hibázott, nem csak Budapest hibázott a külföldi turizmus túlsúlyával, a járvány miatt lenullázódott nemzetközi turizmus máshol is hasonló kiesést okozott a fővárosok forgalmában. Példaként a régiós fővárosokat hozta fel, a szobafoglaltság mindenütt a töredékére zuhant.

(Forrás: vg.hu)