Hazai - 2022. március 05., Szombat
#gazdaság #válság #háborús konfliktus #Ukrajna #Oroszország #Magyarország #agrárium #élelmiszeripar #Nemzeti Agrárgazdasági Kamara #MAGOSZ #Orbán Viktor

A hazai élelmiszeripar megerősítése a következő feladat

A hazai élelmiszeripar megerősítése a következő feladat

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán Budapesten, a Hungexpo kongresszusi központjában 2022. március 5-én. Az asztalnál Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke (b) és Győrffy Balázs, a NAK elnöke (b2) (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Megerősítette szövetségét a kormány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök kulcskérdésnek nevezte, hogy az energia kimaradjon az Oroszországgal szembeni szankciós politikából, illetve elmondta: a következő évek nagy agrárpolitikai feladata lesz a hazai tulajdonú élelmiszeripar megerősítése.

Jól kell felmérnünk, milyen hatása lesz a háborúnak Magyarországra, benne az agráriumra, például agrárgazdasági értelemben. Fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, ami megakadályozza, hogy a magyarok fizessék meg a háború árát. Mint elmondta, egyeztetett Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, aki megerősítette, hogy a magyar bankrendszer stabil, a Sberbank csődje speciális eset volt, ami – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – a leggyengébb láncszemnél következett be. 

A lehetséges következményeket elemezve Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország nyitott kereskedelmi kapcsolatrendszert épített ki. „Mindenkivel kereskedtünk, örömmel vettük a befektetéseket és mi is szívesen fektettünk be – ez most elnehezül, a jelenlegi nem az átjárhatóság, és a kapcsolatépítés időszaka” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az egész külkereskedelmi strartégiát hozzá kell igazítani a helyzethez. „A szívünk, az eszünk és a zsebünk alapján is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen” – nyomatékosította. 

Kulcskérdés az energia

A miniszterelnök szerint a szankciók is veszélyt jelentenek a magyar gazdaságra. Ez ugyanis más, mint a korábbiak voltak, olyan, ami nekünk is fájni fog – jelentette ki. Az viszont nagyon fontos Magyarország számára, hogy az energia maradjon ki a szankciós politikából. Az energiaárak egyébként is emelkednek, aminek hatásaitól a családok és a legkisebb vállalkozások védettek, de a gazdaság többi szereplőjét ez erősen sújtja. Ennél is rosszabb azonban, ha nincs energia – tette hozzá.

Az élelmiszergazdaság orosz és ukrán kapcsolatairól Orbán Viktor elmondta, hogy a teljes agrár- és élelmiszerexportból Oroszország 2, Ukrajna pedig 1,8 százalékkal részesedik. „Ez sok, de kibírható, az importunkról viszont már nem mondható el ugyanez” – mondta. Az orosz behozatal ugyanis a teljes import 7, míg az ukrán a 8,4 százalékát teszik ki, a behozott termékek között nyersanyagokkal, takarmánnyal, műtrágyával. További káros hatása a háborúnak, hogy ez emelkedő energiaárak egyéb termékek árába is beépülnek, és az forintárfolyam is kedvezőtlenül alakul. 

Eredményes együttműködést mutatnak a számok

A Magosz és a Fidesz együttműködését eredményesnek nevezte a miniszterelnök, aki ezt számokkal is alátámasztotta. Míg 2004 és 2010 között a magyar mezőgazdaság kibocsátása 20 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 16 százalékkal csökkent, addig 2010 és 2020 között a mezőgazdasági kibocsátás 29, az egy hektárra jutó hozzáadott érték pedig 45 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére nőtt, ami az Európai Unión belül is a legjobb teljesítmény. A mezőgazdaság gépesítése is nagyot ugrott: a 2010-es 40 milliárd forint után 2020-ban már 256 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók új gépek beszerzésére. A miniszterelnök fontos eredményként nevezte meg azt is, hogy a 2010 előttihez képest az állami tulajdonú földek haszonbérlőinek számát a 15-szörösére emelték. 

A vidék népességmegtartó erejével viszont nem állunk jól – mondta. A következő időszak nagy feladata lesz ennek javítása. Ehhez mind a 173 járásban biztosítani kell mindazokat a civilizációs vívmányokat, amelyeket a városok adni tudnak: munkalehetőséget, magas színvonalú egészségügyi ellátást, jó közoktatást, szabadidős lehetőségeket és megfelelő infrastruktúrát, beleértve az internet-elérhetőséget. 

A miniszterelnök véleménye szerint túlhaladtuk azt a nézetet, hogy Magyarország nyersanyagban szegény ország, hiszen ebben a szerepében értékelődött fel a föld és a víz. Ezért Magyarország a jövő nyertese lehet, ha ezt a két nyersanyagot jól használjuk ki. 

Orbán Viktor három fontos területet emelt ki, amiben fontos megőrizni, illetve megteremteni a szuverenitásunkat. Az első az energia, amit említve nyomatékosította, hogy nem szabad Paks 2-t veszni hagyni, mert egyébként az energia terén nagyon kitett lesz az ország. Emellett a bankrendszer és a demográfia az a két terület, ahol az önállóságunkat nem szabad elveszteni.

A 80 százalékos hazai élelmiszerarány a cél

A következő évek egyik legnagyobb kérdése a nemzeti élelmiszeripar megteremtése – emelte ki. Ahhoz, hogy a magyar gazdálkodók technológiai fejlettségét növeljük, tőkeerőssé kell tenni őket, amihez az kell, hogy ezek képesek legyenek csatlakozni a feldolgozó kapacitásokhoz, termékeiket jó áron értékesítve számukra. Ahhoz viszont, hogy ez bekövetkezzen, meg kell növelni a magyar tulajdonú vállalkozások súlyát a feldolgozóiparban, mégpedig legalább 80 százalékra, illetve gátat kell szabni a nagyvállalkozások – amelyek kezében nagy élelmiszeripari kapacitások is vannak – földszerzési igényeinek. A következő évek agrárpolitikájának a feladata, hogy ezt megszervezzék, megerősítsék a hazai tulajdonú élelmiszeripari vállalkozásokat, és akkor elérhető lesz, hogy az élelmiszerfogyasztásban is elérjük, hogy 80 százalék legyen a hazai termékek aránya – jelentette ki. Ehhez persze pénz kell, ami pedig – köszönhetően annak, hogy a kormány a korábbi 17,5-ről 80 százalékra emelte az uniós források nemzeti kiegészítését – rendelkezésre áll. A korábbi háromszorosát, 9 ezer milliárd forintot lehet a magyar élelmiszergazdaságra költeni, és „ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem” – jelentette ki. 

Győrffy: közös célok éltetik a szövetséget

A kormány, az agrárkamara szövetsége valódi cselekvéseken alapul és nem a kompromisszumok, hanem a közös célok segítik – jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Nyomatékosította, hogy a vidék jövője szempontjából kiemelten fontos az agrárium, amelynek erősítése azért is fontos, hogy megteremtsük az önellátásunkat. A pandémia idején bizonyított a hazai élelmiszergazdaság, hiszen volt elegendő élelmiszer – emlékeztetett. 

A NAK jogalkotás segítésében betöltött szerepére utalva elmondta, hogy közös siker a földügyek rendezése, a termőföld hazai kézben tartása, a családi gazdaságok, illetve az őstermelők megerősítése, és az adórendszer átalakítása. Ugyancsak aktív volt az agrárkamara, hiszen 2018-ban elsőként javasolta a társfinanszírozásra a 80 százalékra emelését.

Máig nem vagyunk túl teljesen a világjárványon, miközben a szomszédban háború dúl, amelynek következményeit már most érezzük. Ezen a helyzeten csak erős összefogással lehet úrrá lenni – hangsúlyozta beszédében Jakab István, a Magosz elnöke. Megmozdult az ország, a gazdák élelmiszersegélyeket ajánlottak és el is vitték oda, ahol szükség volt rájuk – emelte ki.

(Forrás: VG)

Még érdekes lehet ...


2024. április 15., Hétfő

Hidegfront vet véget az áprilisi nyárnak

Visszaesik a hőmérséklet a héten.


2024. április 10., Szerda

Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő munkaerőpiaci program indul Zalában

A vállalkozóvá válást elősegítő programra 2024. május 3-ig lehet jelentkezni.


2024. április 09., Kedd

Már lehet jelentkezni a nyári balatoni Erzsébet-táborokba

A vakációs turnusokba iskolák pályázhatnak 1-7. évfolyamos tanulókkal április 24-én 14.00 óráig, az etaborplusz.hu weboldalon.


2024. április 04., Csütörtök

Választási tudnivalók

A névjegyzéki adatok alapján mintegy 228 ezer ember voksolhat a vármegyében 2024. június 9-én.


2024. április 02., Kedd

Hétfőn indult a tavi viharjelzési szezon

A Balatonon összesen 55 viharjelzőlámpa van, ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni.


Már elérhető az egynapos autópálya-matrica

Motorra kedvezményes áron lehet majd megvenni az új típusú jogosultságot.


2024. március 30., Szombat

Óraátállítás március 31-én

A nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé állítjuk az órát. 


Elindult a hajózási szezon a Balatonon

Történelmi léptékű fejlesztést végeztek a szezon nyitására a BAHART-nál.


2024. március 24., Vasárnap

Fenntartható környezetszépítés és a közösségépítés

Május 1-ig nevezhetnek a helyi közösségek a Virágos Magyarország versenyre.


2024. március 20., Szerda

Budapest és a fürdővárosok vonzották a legtöbb vendéget az ünnepi hosszú hétvégén

Az NTAK adatai alapján több mint 300 ezer éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken a vendégek.


Zalában is elindultak a gyermekotthonok hatósági vizsgálatai

Az intézmények felében március 19-ig már megtörtént a helyszíni ellenőrzés.


2024. január 18., Csütörtök

Tavaly 17 százalékkal nőtt az átlagos foglalási ár

Fürdői miatt sokan keresték fel tavaly is Zalakarost, Gyulát, Harkányt, Hévízt és Hajdúszoboszlót.


2024. január 17., Szerda

Postai szolgáltatás indul Zalaszentmihályon

Számítások szerint a zalaszentmihályi postát várhatóan naponta több mint 50 ügyfél veszi igénybe.

+