(Fotó: MTI/Jászai Csaba)
A masszívan erősödő inflációs félelmek az ingatlanpiacra terelik a befektetésre váró likviditást a túlárazott részvények mellett vagy már helyettük. A kínálat közben szűkül, mert sok eladó éppen az inflációs félelem miatt nem hajlandó eladni az ingatlanját, mondván, a pénzük most jó helyen van az ingatlanban. Mindezek együtt növelik az ingatlanok menedékeszköz-szerepét és az árnövekedést is – mutatott rá a VG érdeklődésére a kettősségre Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.
Szerinte azonban a befektetési kereslet racionalitása kezd kérdésessé válni, mert a mai ingatlanárak mellett hosszú távú kiadással már nem érhető el 5 százalék közeli nettó hozam, a befektetés hozama tehát nem tud versenyezni az adómentes állampapíréval, pláne nem azokéval, amelyek lekövetik az inflációt. Ilyenkor a befektetési reményt a további árnövekedésbe vetett hit táplálja, ami védhet az inflációtól az eddigi hosszú távú trendek alapján.
Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont újlakás-piaci adatbázisa szerint
a fajlagos budapesti újlakás-árak a 2021 és 2022 február közötti egy év alatt több mint 23 százalékkal nőttek
– közölte lapunk megkeresésére Madurovicz-Tancsics Tünde, a központ szakértője. A tulajdonosnál a lakásárak változásából eredő hozam az ingatlan eladásakor keletkezik. 2014 és 2019 között, a lakások ugrásszerű drágulása idején ez garantálta a lakásbefektetések magas hozamait. Bár az árak 2020-ban megtorpantak a koronavírus-járvány következtében, de tavaly már jelentősen nőtt a használt és az új lakások ára.
Ám a múltbeli hozamokból nem lehet a jövőbeliekre következtetni, mert azok a bérleti díjaktól és a lakásárak jövőbeli alakulásától is függnek
– tette hozzá az Eltinga munkatársa.
A Takarék Index tavaly ősszel vizsgálta az első negyed- és féléves ár- és bérletidíj-adatok alapján a lakáspiacon elérhető sajáttőke-arányos nyereséget 50 százalékos hitelfelvétel esetén. Az érték 3 százalékos lakásdrágulás mellett Budapesten körülbelül 5-7 százalék volt a használt és 4-6 százalék az új lakások esetében. Azóta jelentősen drágultak a lakások, és bár a bérleti díjak is emelkedtek, de kevésbé, mint az ingatlanárak. Közben drágultak a hitelek is a kamatemelések miatt, ami összességében a korábbiaknál alacsonyabb várható hozamszinteket valószínűsít – jelezte Madurovicz-Tancsics Tünde.
A látványosan emelkedő kamatok az előrehozott vásárlásokat ösztönzik.
A hitelek drágulnak, de egyelőre a nominális kamat emelkedése mellett reálértelemben még mindig nagyon olcsónak számítanak, mert az infláció magasabb az átlagos fix kamatnál
– mondta Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezési vezetője. Egyetlen év alatt már 23 százalékkal nőtt egy átlagos – 240 hónapra felvett 15 millió forintos – lakáshitel havi törlesztőrészlete, miután a kamat 4 százalékról 6,5 százalékra nőtt, és hamarosan 8,5 százalékra, a jelenlegi infláció szintjére ugrik.
A tavaly márciusi 90 ezer forintos havi törlesztő már 111,8 ezer, egy újabb kamatemeléssel pedig 130 ezer forint lesz. Ez azt jelzi, hogy nem érdemes halogatni a vásárlást,
Kormos Zoltán nem lát esélyt a lakásárak csökkenésére. A hazai lakosság körében kiemelkedően nagy az ingatlan iránti bizalom, ezt tekintik a vagyon értékállósága biztosítékának. A lakástulajdon kiemelkedően magas arányú volt volt eddig is, és az is maradt.
Friss adatok szerint Budapesten ismét 40 százalék felett van a befektetési célú vásárlások aránya, ami erős támaszt adhat az áraknak. Érződik továbbá az állami lakáspiaci támogatások hatása, a felhasználási határidő gyors lépésre készteti a vásárlókat, ami szintén felfelé hajtja az árakat – figyelmeztetett Horváth András.
(Forrás: VG)
A kerékpáros közlekedés fejlesztése világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen korunk számos kihívására kínál élhető és fenntartható alternatívát.
Indul az Országos Haditorna Verseny - szeptembertől startolnak a vármegyei fordulók.
Nyugodt, napos idő: ezzel lehetne jellemezni az időjárást a következő egy hétben, közben a szél is egyre kevésbé fog fújni.
A foglalások több mint felét a legnépszerűbb négy településen, Hévízen, Siófokon, Balatonfüreden és Zalakaroson regisztrálták, döntően belföldi vendégektől.
Hullámzó hidegfront éri el hétfő délután, este hazánkat, amely lassan mozog kelet felé, és csak a hét közepén hagyja el térségünket.
A kánikulában a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre van szüksége a szervezetnek, ezért a hatóságok azt kéri a lakosságtól, hogy a nagy melegben fogyasszanak több folyadékot, lehetőség szerint vizet.
A Miniszterelnökséget vezető kitért arra is, hogy továbbra is az inflációt meghaladó béremelést akarnak biztosítani, és még az idei évben is jó esély van a reálbér-emelkedésre.
Még mindig tombol a nyár, a kánikulát enyhítő hidegfront jelen kilátások alapján csak jövő hét elején érkezik.
Kedden is napos idő várható általában kevés gomollyal.
Lényeges változás nem lesz időjárásunkban, az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett továbbra is elszórtan kell záporokra, zivatarokra számítani.
Rengetegen választották a Balatont és Zalakarost, derül ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató statisztikájából.