Azt írták, hogy a négy hónapja tartó orosz–ukrán háború hatásait nemcsak Ukrajna szenvedi meg, de a konfliktus gazdasági következményei az egész világot érintik a háborús infláció formájában. Fontos kérdés, hogy vezető politikusok és nemzetközi szereplők hogyan lépnek fel a megoldás érdekében – jegyezték meg.
A június 27–29. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés szerint a magyar választók négyötöde (78 százalék) szerint Orbán Viktor a béke pártján áll, és mindössze 8 százalék véli úgy, hogy inkább háborúpárti. Ebben a kérdésben egyetértés mutatkozik a kormánypárti és kormánykritikus szavazók körében is. Mindkét táborban többségben vannak a miniszterelnök békepártiságát feltételezők, a Fidesz-szavazók 91 százaléka, s még a baloldali szavazók 58 százaléka is egyetért ezzel.
„Nem meglepő ez a magas arány, miután Európában a magyar kormányfő egyedüli országvezetőként szorgalmazza nyíltan a békét” – írták.
A válaszadók összességében csak Ferenc pápáról gondolják nagyobb arányban (83 százalék), hogy a fegyvernyugvást támogatja, és mindössze 3 százalék vélekedik ellenkezőleg. Árnyaltabb a fegyverszállítást és az embargókat támogató európai országok vezetőinek megítélése: Emmanuel Macron francia elnökről szintén többen gondolják (44 százalék), hogy inkább a béke pártján áll, mint akik szerint inkább a fegyveres konfliktust támogatja (19 százalék). Olaf Scholz német kancellár esetében is mérsékeltebb a békepártiságot feltételezők aránya (36 százalék) és szélesebb a háborúpártiságot sejtők köre (24 százalék).
A Nézőpont Intézet szerint a magyar ellenzéki vezetők közül Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc szerepének megítélésében azonos véleményen vannak a magyar választók. Mindössze harmaduk gondolja úgy, hogy a háború kitörését követően gyakran háborús üzenetekkel kampányoló Márki-Zay (34 százalék) és Gyurcsány (33 százalék) békepárti, s ennél nagyobb arányban, a választók 37-37 százalék gondolja róluk, hogy a háború pártján állnak.
A magyarok döntő többsége szerint a háborút támogatók közé tartozik a szankciós politikát és a fegyverszállításokat leginkább támogató Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden (56 százalék), illetve az Oroszország legyőzésére szintén szankciós javaslatokat tevő Soros György (42 százalék). Mindössze 22 százalék gondolja úgy mindkét személy esetében, hogy a békét kívánják előmozdítani.
A háborús felek közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a magyarok 32 százaléka gondolja úgy, hogy inkább a béke pártján áll, ugyanakkor másfélszer annyian gondolják azt, hogy inkább a fegyveres konfliktust támogatja (49 százalék). „A választók egyértelműen Vlagyimir Putyint tartják a békét legkevésbé előmozdító (15 százalék) és a háborút legnagyobb mértékben támogató (69 százalék) vezetőnek” – hangsúlyozták a közleményben.
