(Illusztráció: Pixabay)
Indul a kormány által meghirdetett kkv-támogatási program, ami működésiköltség- és beruházási támogatással segíti a vállalatok versenyképességének megőrzését. A kkv-knak minél gyorsabban javasolt elkezdeni az energetikai célú beruházásaik tervezését – mondta a VG-nek Lóga Máté, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára.
– Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szeptember 17-én jelentette be az energiaintenzív kis- és középvállalatokat (kkv-kat) megsegítő kormányzati programot, ami már október elsejével elindul. Miért kellett ilyen gyorsan elindítani ezt a programot, és miért pont ezt a kört célozták meg elsőként a majd 200 ezer hazai kkv közül?
– A több mint 200 napja kitört háborúra az Európai Unió több szempontból is hibás válaszokat adott: egy olyan szankciópolitikát erőltetett rá a tagállamokra, amelynek következtében egyrészt ez a konfliktus egy globális gazdasági háborúvá is vált, másrészt pedig óriási energiaár-növekedést és a nyugati világban nagyon régen látott mértékű inflációt okozott, mindezt pedig főként Európában. Mi európaiak egyfajta szankciós felárat fizetünk az energiáért, miközben például az amerikaiaknál nincsenek ilyen mértékű problémák. Az energiaárak drasztikus emelkedése így az egész európai vállalati szektort jelentős kihívás elé állította, mivel ezt a szankciós felárat nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalkozásoknak is meg kell fizetnie. Itt azonban meg is kell állnunk egy pillanatra. Hangsúlyoznám ugyanis, hogy a magyar kormány számára a munkahelyteremtés és a munkahelyek megvédése mindig is kiemelt prioritást élvezett. Így lett 1 millióval több munkahely és így védtük meg a munkahelyeket a koronavírus-járvány alatt is. Nincs ez másképp ma sem.
Meg kell óvnunk a hazai vállalkozásokat is, hogy így egyszerre védhessük meg a munkahelyeket, azaz a családi egzisztenciákat és a gazdaság versenyképességét is.
A magyar kormány éppen ezért feltérképezte és elemezte, hogy az energiaköltségek emelkedése hogyan hat a hazai kis- és középvállalkozásokra. A kialakult helyzetben úgy láttuk, hogy gyors és célzott lépésekre van szükség a leginkább kitettek körében. Ez a célcsoport, amiről beszélünk integrált és jól teljesítő része a globális és a kontinentális ellátási láncoknak, így versenyképességük megtartása egyértelműen nemzetgazdasági érdek. Erre jött létre az energiaintenzív feldolgozóipari vállalatokat (kkv-kat) támogató programunk. A kkv-támogatási program mellett ugyanakkor arra is szükség van, hogy a nagyobb gyárakat is megsegítsük, ezért egy nagyvállalati fókuszú gyármentő program kidolgozása is megkezdődött, valamint szükség esetén egy munkahelymegtartást célzó akciótervet is indítani fogunk.
– Mely cég tekinthető energiaintenzív feldolgozóipari kkv-nak?
– Definíciónk szerint az a vállalat tekinthető energiaintenzívnek, amelynek energiaköltsége 2021-ben az árbevételének arányában meghaladta a 3 százalékot. Feldolgozóipari vállalatnak az a társaság minősül, amelyik vagy fő tevékenysége alapján sorolandó ide, vagy pedig árbevételének döntő része származik feldolgozóipari tevékenységből. A kis- és középvállalat definíciót pedig a számviteli törvény szabályozza a vállalat mérlegfőösszege, nettó árbevétele és foglalkoztatottjainak létszámát figyelembe véve.
– Van-e arra számításuk, hogy a programban részt vevő cégeknek átlagban, vállalatmérettől függően mennyivel nőttek meg a rezsiköltségei egy év alatt?
– Az egyes feldolgozóipari kkv-k energiaintenzitásában jelentős különbségek tapasztalhatók, például függően attól, hogy egy vállalat milyen típusú energiavételezési szerződéssel rendelkezik. Számításaink szerint azonban a szóban forgó vállalatokat érintő áremelkedés átlagosan akár 5–7-szeres is lehet. Ez olyan mértékű energiaintenzitás-növekedés az érintett társaságoknak, amit mindenképpen kezelni szükséges a versenyképességük megőrzése érdekében.
– Milyen elemekből áll a támogatási program?
– A program két fő pillérből áll. Az egyik láb a működési költségek támogatása, amelyben a programban részt vevő vállalatok 2022 októberi, novemberi és decemberi energiaszámláit összevetik az előző év azonos időszakaival, az árkülönbözet felét pedig az állam támogatásként jóváírja. Praktikusan ez azt jelenti, hogy amennyiben tavalyról idénre a villamos energia és a földgáz ára 10 egységről 60 egységre nőtt, úgy a különbséget jelentő 50 egység felét, 25 egységet az állam megtéríti a cégnek. A magyar kormány a program második pillérében a hazai kkv-k energiahatékonysági beruházásait szeretné ösztönözni. Ehhez kamatkedvezményes, fix kamatozású beruházási hitelt teszünk elérhetővé a Széchenyi Kártya Program révén, valamint a hitelhez az önerő egy részét is átvállaljuk vissza nem térítendő támogatás formájában, legfeljebb 15 százalék erejéig. Mindez segítheti a vállalatokat abban, hogy csökkentsék energiafelhasználásukat, illetve fokozni tudják energiaönellátási képességüket.
– Milyen energiahatékonysági beruházási lehetőségek állnak rendelkezésre a kkv-k számára?
– Kétféle lehetőség adódik a kkv-k számára. Az első, hogy az alapvető termelési eljárásukban csökkentik az energiafelhasználásukat, például egy energiahatékony gépsor beszerzésével, vagy éppen az üzem energetikai korszerűsítésével. A másik, hogy energiaönellátási-kapacitásokat építenek ki, ilyen lehet például egy saját naperőmű építése vagy éppen a geotermikus energia üzemi célú hasznosítása. Ki szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek speciális beruházások, így speciális tudást is igényelnek – ami nem feltétlenül elérhető egy kkv-nak házon belül.
A megfelelő energiahatékonysági beruházás kidolgozásához javasolt egy energetikai szakember segítségül hívása, aki számszerűen meg tudja tervezni, hogy a társaságnak milyen energiahatékonysági beruházásra van szüksége.
Ilyen szakembereket tud biztosítani például a Magyar Villamos Művek egyik leányvállalataként működő MVM Optimum Zrt., amely kkv-k számára is elérhető energetikai projektek tervezésével is foglalkozik. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kkv-k minél gyorsabban kezdjék el tervezni az ilyen célú beruházásaikat, hogy akár már novemberben lefolytathassák a hiteligényléseiket, ugyanis minden nap számít.
– Hogyan tud egy vállalat jelentkezni a programba? Kell-e vállalásokat tenniük a vállalatoknak a programban való részvételhez?
– A jelentkezés az október közepétől aktiválódó www.energiatamogatas2022.hu webes felületen gyorsan és egyszerűen megtehető, ahol egy erre vonatkozó adatlap kitöltésével lehet jelezni a programban való részvételi szándékot. Ami az elvárásokat illeti, a vállalatoknak törekedniük kell arra, hogy csökkentsék fajlagos energiafelhasználásukat, valamint az általuk foglalkoztatottak száma 2023 év végéig ne csökkenjen a jelenlegi szint 90 százaléka alá.
– A program három hónapra szól, de az energiaválság szinte biztosan tovább tart, bízhatnak-e abban a kedvezményezett vállalatok, hogy később is segíti őket a kormány?
– Nagy Márton miniszter úr a program bejelentésekor ismertette, hogy első körben három hónapra szól a program, ugyanakkor az időszak végén a kormány ki fogja értékelni az elért eredményeket, és ennek ismeretében fog dönteni a program folytatásáról, amennyiben szükséges, a finomhangolásáról is.
– Általában gyakori probléma, amire a cégek is sokszor panaszkodnak, hogy túl bonyolult a támogatási rendszer, vagy késve kapják meg a kifizetéseket. Mi a garancia arra, hogy most gyorsabb lesz az elbírálás és nem lesz túladminisztrálva?
– Tudatában vagyunk annak, hogy jelen helyzetben egy rugalmas és gyors programra van szükség, ezért a támogatási program kialakításakor kiemelten figyeltünk arra, hogy a jelentkezés egyszerű legyen, valamint ne járjon jelentős bürokratikus terhekkel a vállalatoknak. A kormány célja az volt, hogy ne a kiíróknak, hanem a vállalkozásoknak legyen jó elsődlegesen a pályázat és a program. Megjegyzem, hogy a program kialakításakor rengeteg egyeztetést, konzultációt folytattunk le a kkv-kal annak érdekében, hogy a program minél inkább egyszerű és vállalkozásbarát legyen, valamint a lehető leghatékonyabb eszközök és támogatási formák álljanak rendelkezésükre. Ezúton is szeretném megköszönni minden vállalatvezetőnek, aki részt vett a munkában.
Bencsik Gábor szerint a vak miniszter körüli ügyet arra használták fel, hogy a TISZA áldozati szerepbe helyezze magát, és politikai ellenfeleit támadja.
Toroczkai László a Magyar Jelennek adott interjúban azt állította, hogy Magyar Péter a házbizottság zárt ülésén fenyegető stílusban viselkedett, és személyére utalva a képviselői mandátum nyolc évre csökkentésével fenyegette.
Új fejezet kezdődik Szijjártó Péter pályafutásában: a BYD vállalatcsoport egyik vezetőjeként dolgozik tovább.
Kemeneshőgyész polgármestere szerint célkeresztbe kerültek a települési vezetők.
Kiszelly Zoltán szerint az országjárás egyik célja lehet a TISZA helyi aktivistáinak megnyugtatása, miközben a párt vezetése továbbra is fenntartja bennük a jövőbeli politikai szerepvállalás reményét.
Szolnoki Péter egy ritka autoimmun májbetegséggel küzdött, állapota egy fertőzést követően rövid idő alatt visszafordíthatatlanná vált.
Nem elég a politikai tapasztalat, az új frakcióvezetőnek hosszú távon is alkalmasnak kell lennie a tisztség betöltésére
Ezúttal Tarr Zoltán hordott össze-vissza mindent, hogy aztán ékes beszédű haverja learassa a babérokat.
Az Alaptörvény 17. módosításának elfogadásával a tiszás kétharmad egyetlen tollvonással söpörte le az asztalról mindazt, amit eddig a parlamentarizmusról és a demokratikus játékszabályokról gondoltunk.
A képviselők szerint kettős mérce érvényesül, ezért választ várnak az Európai Bizottságtól.
A köztársasági elnök szerint a végrehajtó hatalom részéről érkező nyomásgyakorlási kísérlet súlyosan sérti az alkotmányos rendet.
Gulyás Gergely szerint az Alaptörvény 17. módosítása olyan változásokat hoz, amelyekkel nem tud azonosulni, ezért távozik a Fidesz parlamenti frakciójának éléről.
A választók most számonkérik Magyar Péter kampányígéretét, és azonnali adócsökkentést, valamint a 480 forintos hatósági ár visszaállítását követelik.
Dr. Knausz Csaba a magánrendelése bevételét ajánlotta fel.
a visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítás nemcsak egy politikust érint, hanem a jogbiztonság egyik legalapvetőbb elvét is megkérdőjelezi.
Nagy Bálint szerint nem világos, mi indokolja, hogy kiemelt nemzeti értékek kikerüljenek a kétharmados védelem alól, és miért sürgős erről dönteni.
Az alkotmányozás nem közösségi médiás véleményezés kérdése, hanem hosszú távra szóló, szakmai és alkotmányjogi felelősség.
Fodor Gábor szerint Magyar Péter személyeskedő stílusa, valamint az erre érkező tapsok olyan irányba viszik a közbeszédet, amely hosszú távon az egész társadalmat rombolhatja.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a Tisza-kormány több olyan kötelezettséget is vállalt Brüsszel felé, amelyek a családokat, a magyar vállalkozásokat és az ország szuverenitását is érinthetik.
A Budai Várból induló menet célja a szervezők szerint az volt, hogy pozitív üzenettel hívja fel a figyelmet a család szerepére és a hagyományos értékek megőrzésére.
A kommentelők egy része szerint a táblák helyett a családi pótlék megduplázásáról és más vállalások teljesítéséről kellene hírt adnia a minisztériumnak.
A Tűzfalcsoport konklúziója szerint a Tisza-kormány ezzel a lépéssel valójában a nemzetközi nagytőke, a multik és a gazdagok érdekeit helyezi a kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar családok védelme elé.
Több ezres tömeg demonstrált a tiszás önkényuralom kiépítése és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen a Fidesz és a KDNP szervezésében csütörtökön a Sándor-palotánál.
A Világgazdaság szerint a pénzügyminiszterre egyre nagyobb teher hárul, miközben a kormány vállalásai folyamatosan növelik a költségvetésre nehezedő nyomást.
A magyar vasúti árufuvarozás jó példája annak, hogy az árfolyamváltozásoknak nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak.
Az ügy középpontjában az a kérdés áll, hogy a törvényeket valóban minden közéleti szereplőre azonos mércével alkalmazzák-e, politikai hovatartozástól függetlenül.
A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyész előzetesen óvatosságra intette a nyomozókat, a rendőrség ennek ellenére végrehajtotta a házkutatást és a gyanúsítotti kihallgatást.
A volt köztársasági elnök kész bíróságra vinni a Tisza-elnök reggeli vádaskodását.
A miniszterelnök a Sándor-palotához mára hirdetett tüntetésen való részvételre buzdította a DPK tagjait.
Az államfő szerint az Alaptörvény tervezett tizenhetedik módosítása olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé tennék egy hivatalban lévő köztársasági elnök politikai indokok alapján történő eltávolítását.
Toroczkai László szerint a korrupció felszámolása mindenki érdeke, ugyanakkor úgy véli, az utóbbi időben egyre több olyan ügy indult, amely szerinte komoly jogállami kérdéseket vet fel.
A Financial Times értesülése szerint a Tesco pénzügyi tanácsadókkal vizsgálja a magyar, a cseh és a szlovák üzletág jövőjét.
Lovkó Csaba a demokratikus politikai kultúrát méltatta, miközben a parlamenti vitát egy trágár közbeszólás árnyékolta be, amely miatt végül bocsánatkérésre is sor került.
Működik a terrorállam, miközben természetesen, az évszázad legmocskosabb hazugsága, a Zsolti bácsi-ügy hangadói szabadlábon vannak.
A felvétel a bizonyíték arra, hogy a jelenlegi kormányzati irányvonal nem elveken, hanem színtiszta politikai opportunizmuson alapul.
Az új vezetés szerint a cél a közmédia működésének átvilágítása és szakmai megújítása, míg a Fidesz politikusai politikai tisztogatásról beszélnek.
Toroczkai László saját, a Duda családdal kapcsolatos perét hozta fel példaként arra, hogy szerinte a magyar igazságszolgáltatás működésében olyan problémák vannak, amelyek túlmutatnak egyetlen ügyön.
A családok számára minden évben komoly anyagi terhet jelent az iskolakezdés.
Miközben a gazdaságpolitika az uniós pénzek érkezésével haknizik, a valóságban a növekedést egyelőre nem a megtermelt profit vagy a ténylegesen megérkezett támogatások, hanem a nemzetközi hitelpiacokról behúzott ezermilliárdok finanszírozzák.
Más bábja nem jó, a mi bábunk a jó báb?
A demonstrációt Orbán Viktor is támogatásáról biztosította. A miniszterelnök szerint a Tisza „minden határt átlép”, míg Schiffer András a Demokratának arról beszélt: az alkotmányozás nem szolgálhat rövid távú politikai célokat.
A polgármester szerint az intézmény és vezetője kiemelkedő szakmai munkát végzett, ennek ellenére a minisztérium nem támogatta az igazgató újabb pályázatát. Az ügyben több közéleti szereplő is politikai indíttatású döntést sejt.
Balatonfüreden nem csupán egy KFC megnyitásáról zajlik a vita, hanem arról is, hogy a város megőrizheti-e egyedi arculatát és támogathatja-e továbbra is a helyi vállalkozásokat.
Kiss László óbudai polgármester bocsánatot kért Semjén Zsolttól. A politikus jogi képviselője a bocsánatkérést elfogadta, így Kissel szemben az eljárás jogerősen befejeződött
A baloldali sajtó már készíti fel a sajtó a lakosságot a Tisza-kormány megszorításaira.
2026. július 13. - Sport
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. június 29. - Kék hírek
2026. június 29. - Kanizsa
2026. június 28. - Kanizsa
2026. június 25. - Kanizsa
2026. június 24. - Kanizsa