A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi (Fotó: MTI/Katona Tibor)
Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.
A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette a megünneplendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét, amely IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került november 1-jére.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.
A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját és megáldják az új síremlékeket. A magyar népszokás szerint ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.
Mindenszentek Magyarországon 2000-ben, fél évszázad után lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.
Halottak napja – az Isten kegyelmében elhunytak ünnepe.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként az apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Eszerint azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.
Ezen a napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szeretteik emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
A hiedelmek szerint a sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak nyughelyükben – amellett pedig azért is, hogy az élőknek és az újabb generációknak fennmaradjanak az emlékezetben.
(Forrás: magyarnemzet.hu)
Bencsik Gábor szerint a vak miniszter körüli ügyet arra használták fel, hogy a TISZA áldozati szerepbe helyezze magát, és politikai ellenfeleit támadja.
Toroczkai László a Magyar Jelennek adott interjúban azt állította, hogy Magyar Péter a házbizottság zárt ülésén fenyegető stílusban viselkedett, és személyére utalva a képviselői mandátum nyolc évre csökkentésével fenyegette.
Új fejezet kezdődik Szijjártó Péter pályafutásában: a BYD vállalatcsoport egyik vezetőjeként dolgozik tovább.
Kemeneshőgyész polgármestere szerint célkeresztbe kerültek a települési vezetők.
Kiszelly Zoltán szerint az országjárás egyik célja lehet a TISZA helyi aktivistáinak megnyugtatása, miközben a párt vezetése továbbra is fenntartja bennük a jövőbeli politikai szerepvállalás reményét.
Szolnoki Péter egy ritka autoimmun májbetegséggel küzdött, állapota egy fertőzést követően rövid idő alatt visszafordíthatatlanná vált.
Nem elég a politikai tapasztalat, az új frakcióvezetőnek hosszú távon is alkalmasnak kell lennie a tisztség betöltésére
Ezúttal Tarr Zoltán hordott össze-vissza mindent, hogy aztán ékes beszédű haverja learassa a babérokat.
Az Alaptörvény 17. módosításának elfogadásával a tiszás kétharmad egyetlen tollvonással söpörte le az asztalról mindazt, amit eddig a parlamentarizmusról és a demokratikus játékszabályokról gondoltunk.
A képviselők szerint kettős mérce érvényesül, ezért választ várnak az Európai Bizottságtól.
A köztársasági elnök szerint a végrehajtó hatalom részéről érkező nyomásgyakorlási kísérlet súlyosan sérti az alkotmányos rendet.
Gulyás Gergely szerint az Alaptörvény 17. módosítása olyan változásokat hoz, amelyekkel nem tud azonosulni, ezért távozik a Fidesz parlamenti frakciójának éléről.
A választók most számonkérik Magyar Péter kampányígéretét, és azonnali adócsökkentést, valamint a 480 forintos hatósági ár visszaállítását követelik.
Dr. Knausz Csaba a magánrendelése bevételét ajánlotta fel.
a visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítás nemcsak egy politikust érint, hanem a jogbiztonság egyik legalapvetőbb elvét is megkérdőjelezi.
Nagy Bálint szerint nem világos, mi indokolja, hogy kiemelt nemzeti értékek kikerüljenek a kétharmados védelem alól, és miért sürgős erről dönteni.
Az alkotmányozás nem közösségi médiás véleményezés kérdése, hanem hosszú távra szóló, szakmai és alkotmányjogi felelősség.
Fodor Gábor szerint Magyar Péter személyeskedő stílusa, valamint az erre érkező tapsok olyan irányba viszik a közbeszédet, amely hosszú távon az egész társadalmat rombolhatja.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a Tisza-kormány több olyan kötelezettséget is vállalt Brüsszel felé, amelyek a családokat, a magyar vállalkozásokat és az ország szuverenitását is érinthetik.
A Budai Várból induló menet célja a szervezők szerint az volt, hogy pozitív üzenettel hívja fel a figyelmet a család szerepére és a hagyományos értékek megőrzésére.
A kommentelők egy része szerint a táblák helyett a családi pótlék megduplázásáról és más vállalások teljesítéséről kellene hírt adnia a minisztériumnak.
A Tűzfalcsoport konklúziója szerint a Tisza-kormány ezzel a lépéssel valójában a nemzetközi nagytőke, a multik és a gazdagok érdekeit helyezi a kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar családok védelme elé.
Több ezres tömeg demonstrált a tiszás önkényuralom kiépítése és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen a Fidesz és a KDNP szervezésében csütörtökön a Sándor-palotánál.
A Világgazdaság szerint a pénzügyminiszterre egyre nagyobb teher hárul, miközben a kormány vállalásai folyamatosan növelik a költségvetésre nehezedő nyomást.
A magyar vasúti árufuvarozás jó példája annak, hogy az árfolyamváltozásoknak nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak.
Az ügy középpontjában az a kérdés áll, hogy a törvényeket valóban minden közéleti szereplőre azonos mércével alkalmazzák-e, politikai hovatartozástól függetlenül.
A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyész előzetesen óvatosságra intette a nyomozókat, a rendőrség ennek ellenére végrehajtotta a házkutatást és a gyanúsítotti kihallgatást.
A volt köztársasági elnök kész bíróságra vinni a Tisza-elnök reggeli vádaskodását.
A miniszterelnök a Sándor-palotához mára hirdetett tüntetésen való részvételre buzdította a DPK tagjait.
Az államfő szerint az Alaptörvény tervezett tizenhetedik módosítása olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé tennék egy hivatalban lévő köztársasági elnök politikai indokok alapján történő eltávolítását.
Toroczkai László szerint a korrupció felszámolása mindenki érdeke, ugyanakkor úgy véli, az utóbbi időben egyre több olyan ügy indult, amely szerinte komoly jogállami kérdéseket vet fel.
A Financial Times értesülése szerint a Tesco pénzügyi tanácsadókkal vizsgálja a magyar, a cseh és a szlovák üzletág jövőjét.
Lovkó Csaba a demokratikus politikai kultúrát méltatta, miközben a parlamenti vitát egy trágár közbeszólás árnyékolta be, amely miatt végül bocsánatkérésre is sor került.
Működik a terrorállam, miközben természetesen, az évszázad legmocskosabb hazugsága, a Zsolti bácsi-ügy hangadói szabadlábon vannak.
A felvétel a bizonyíték arra, hogy a jelenlegi kormányzati irányvonal nem elveken, hanem színtiszta politikai opportunizmuson alapul.
Az új vezetés szerint a cél a közmédia működésének átvilágítása és szakmai megújítása, míg a Fidesz politikusai politikai tisztogatásról beszélnek.
Toroczkai László saját, a Duda családdal kapcsolatos perét hozta fel példaként arra, hogy szerinte a magyar igazságszolgáltatás működésében olyan problémák vannak, amelyek túlmutatnak egyetlen ügyön.
A családok számára minden évben komoly anyagi terhet jelent az iskolakezdés.
Miközben a gazdaságpolitika az uniós pénzek érkezésével haknizik, a valóságban a növekedést egyelőre nem a megtermelt profit vagy a ténylegesen megérkezett támogatások, hanem a nemzetközi hitelpiacokról behúzott ezermilliárdok finanszírozzák.
Más bábja nem jó, a mi bábunk a jó báb?
A demonstrációt Orbán Viktor is támogatásáról biztosította. A miniszterelnök szerint a Tisza „minden határt átlép”, míg Schiffer András a Demokratának arról beszélt: az alkotmányozás nem szolgálhat rövid távú politikai célokat.
A polgármester szerint az intézmény és vezetője kiemelkedő szakmai munkát végzett, ennek ellenére a minisztérium nem támogatta az igazgató újabb pályázatát. Az ügyben több közéleti szereplő is politikai indíttatású döntést sejt.
Balatonfüreden nem csupán egy KFC megnyitásáról zajlik a vita, hanem arról is, hogy a város megőrizheti-e egyedi arculatát és támogathatja-e továbbra is a helyi vállalkozásokat.
Kiss László óbudai polgármester bocsánatot kért Semjén Zsolttól. A politikus jogi képviselője a bocsánatkérést elfogadta, így Kissel szemben az eljárás jogerősen befejeződött
A baloldali sajtó már készíti fel a sajtó a lakosságot a Tisza-kormány megszorításaira.
2026. július 13. - Sport
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. június 29. - Kék hírek
2026. június 29. - Kanizsa
2026. június 28. - Kanizsa
2026. június 25. - Kanizsa
2026. június 24. - Kanizsa