Tanuljunk a történelemből!

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Radics Bálint önkormányzati képviselő is megkoszorúzta a Batthyány-Kisfaludy utcák kereszteződésénél lévő emléktáblát (Fotó: Zalakocka)

Február 25-én, vasárnap Nagykanizsán a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek a Batthyány-Kisfaludy utcák kereszteződésénél lévő emléktáblánál.

- Létezik az emberi kultúra legmélyén egy fontos tétel, mely a természet titokzatos törvényét őrzi; e tétel neve: Horror vacui – vagyis irtózat az üres terektől, irtózat az ürességtől – kezdte beszédét Balogh László, Nagykanizsa polgármestere.

- A konzervatív ember és közösség minden álmát és vágyát megelőzően arról ismerszik meg, hogy a természet rendjét követve hiszi és vallja, sőt féli ezt a törvényt, ebből fakadóan mindent megtesz az ellen, hogy teret engedjen a semminek. De az építő ember egyben esendő is – megfárad a nehéz munkában, és olykor bizony hibázik, gyötri aszály és a kártevők, kínozzák hazugok és dologtalan hódítók; könnyen eltörik őt magát, feldúlják otthonát, hogy végül feladja életét és önmagát.

E pusztítók legfőbb fegyvere a hazugság - hangsúlyozta Balogh László, majd így folytatta:

- Szolzsenyicin szavai írják le pontosan a lényegüket, idézem őt: „Tudjuk, hogy hazudnak. Ők is tudják, hogy hazudnak. És azt is tudják, hogy mi tudjuk, hogy hazudnak. Mégis hazudnak.” E rémítő hazugok a kommunisták, céljuk az emlékezet elfojtása, a történelmi múlt eltörlése, hogy annak helyébe állva kifordítsák a világot, betöltsék az általuk létrehozott űrt önmaguk hazugságával. De a kommunista forradalom mindig felfalja önmagát és gyermekét. Mert parazita, mely a lelkekbe épül és ott szívja ki az életet. E parazita rajtunk csüggő létét, az otthon elvesztésének veszteségét, őseink és hőseink nevének elfeledtetését, a GULÁG-ba száműzés rettenetét, a vissza-nem-térők elhallgatását a legnehezebb gyógyítani. Ezért kell emlékezni, és mindig a nevén nevezni őket. Világosan elválasztva, mi a jó és mi a rossz, nem hagyva önmagunkat megfélemlíteni és elbizonytalanítani, azt elhitetve, hogy nem tehetünk semmit.

A polgármester után Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője mondta el gondolatait az emléknap kapcsán.  

Vajon van-e különbség a 20. századi kommunista diktatúra és a mai zűrzavart, bizonytalanságot hozó brüsszeli lopakodó véleménydiktatúrát és tényleges nyomásgyakorlást magában hordozó politika között?

- tette fel a kérdést a politikus és így válaszolt rá: - Van, mert az egyik kézzel fogható szenvedéseket okozott, a másik viszont csak magában hordozza a mindennapok bizonytalanságától és a kegyetlenség elterjedésének lehetőségéből adódó félelmet. Ezen a napon, amikor egy embertelen elnyomó rendszer áldozataira emlékszünk, sajnos nem alaptalanul kell feltenni ezt a kérdést és keresni rá a választ. Ugyanis a kommunizmus fekete könyve szerint világszerte 100 millió ember vesztette életét a kommunista pártok miatt.

A politikus jelezte:

nem csak azoknak kell leróni kegyeletünket, akiket megöltek, hanem azok előtt is, akiket megnyomorítottak, tönkretettek, üldöztek.

- Egy magyar történész szerint – tette hozzá - nincs is olyan magyar család, mely így, vagy úgy ne szenvedte volna meg a kommunisták rémuralmát. Az áldozatok száma így több milliós lehet, köztük vannak, akiket koholt vádak alapján elítéltek, akiket B-listáztak, vagy, akiket kitelepítettek, kényszermunkára hurcoltak. A GULÁG működtetőinek lelkén legalább 200 ezer magyar élet szárad, de ott volt a Hortobágy, a „magyar GULÁG”, ahová Dél-Zalából is vittek el embereket, kiknek kényszermunka volt osztályrészük. Ezzel a hatalom célja a büntetés, megfélemlítés és a megtorlás volt, ezzel áltak bosszút az osztályellenségnek kikiáltott embereken, akiknek nem volt más bűnük, mint hogy máshogy gondolkodtak, mint amit a kommunista diktatúra tőlük elvárt.

- Aki nem ismeri a történelmet – folytatta Cseresnyés Péter-, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt. Ez a gondolat nem üres közhely, hanem a napjainkban egyre inkább húsba vágó veszély megmutatása, s egyben párhuzam vonására ad lehetőséget a régi kommunisták és a mai utódaik között.

Jelezte:

fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha rossz kezekbe kerül a kormányzás hazánkban bármilyen szinten, vagy az európai unió különböző szintjein, visszatérnek a rossz időket képviselő személyek és azt fogják csinálni, amit elődei tették.

Éppen ezért kell figyelnünk és a történelemből tanulnunk. Fel kell ismerni azokat a jeleket, melyek szabadságunkat veszélyeztetik.