Kerüljük a nedves fával való fűtést!

(Illusztráció: Unsplash)

Ahogy haladunk előre a fűtési szezonban, egyre többször fogjuk használni fűtőeszközünket, begyújtunk a kályhákba, kandallókba. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság továbbra is nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy akik eddig még nem ellenőriztették kéményeinket, ezt mindenképpen tegyék meg, és vegyék igénybe a kéményseprői szolgáltatást, ami magánszemélyek részére – ha otthonukba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet – ingyenes. A kéményseprő azonban csak akkor jön, ha előre időpontot egyeztetünk vele telefonon, vagy interneten keresztül.

Alapvető azonban, hogy szilárd tüzelésű fűtés esetén ne tekintsük szemetesnek a berendezéseinket. Azért, hogy ezzel elkerüljük a kéménytüzek, és vele együtt akár egy nagy kiterjedésű lakástűz lehetőségét. Ezért pedig a lakosság is sokat tehet.

Tudni kell, hogy a legcélszerűbben akkor járunk el, ha kizárólag kezeletlen (festék, lakk, pác, ragasztóanyag stb. mentes), légszáraz keményfát használjunk tüzelésre. Légszáraz a fa, ha 20% alatti a nedvességtartalma, amit úgy érhetünk el, hogy a tüzelésre szánt fát hasítva, fedett szellős helyen tároljuk 1,5 – 2 évig. Ugyanakkor az igazán megfelelő tűzifa nedvességtartalma leginkább 10-15% között van. Ezt mindenképpen tartsuk szem előtt! Érdemes tudni, hogy egy frissen kivágott fa tömegének a felét víztartalma adja, így attól is óva intünk mindenkit, hogy akár a saját udvarán, területén kivágott friss fával tüzeljen! 

Az alacsony égési hőfok miatt a nedves fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem füst, korom és vizes kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és akár halálos szén-monoxid-mérgezést okozhat, valamint a kémény anyagán átszivárog és megjelenik a lakásban bűzös barna foltok formájában. Ez néhány év alatt szétmarja a falazott kéményt, mely akár össze is dőlhet!  

A tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni. Ennek eredményeként nő az elégetlen gázok mennyisége, nő a korom-, kátrány-, szurokképződés, lerakódás a füstjáratokban. Begyújtásnál lehetőség szerint kerüljük a színes papírokat, újságokat! 

Emellett pedig ügyeljünk arra, hogy a tűzre dobott háztartási hulladékok azon túl, hogy jelentősen szennyezik a környezetünket, károsítják egészségünket, könnyen életveszélyes állapotokat idézhetnek elő otthonunkban. Környezetünk védelme, egészségünk megóvása és a biztonságos fűtés érdekében kiemelkedő jelentőségű, hogy csak a tüzelőberendezésünkhöz használható tüzelőanyagokkal fűtsünk.

Sajnos akadnak olyanok is, akik - feltehetően a fűtési költségek csökkentése érdekében - kandallóban, cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban vagy szenes kályhában égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékokat.

Szilárd tüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el! Amennyiben háztartási hulladékot dobunk a tűzre, úgy a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is előidézhetjük, a szén-monoxid mellett egyéb igen mérgező gázok, gőzök, savhatások is keletkezhetnek, továbbá növekedhet a kéményjáratban (füstcsőben, de akár a tüzelőberendezésben is) a lerakódás, ami kéménytüzet, valamint a rendszer idő előtti tönkremenetelét és a biztonságos működés feltételeinek romlását eredményezi! 

A kazánnal, főként vegyes tüzelésű kazánnal felszerelt ingatlanban a kémények ellenőrzése mellett érdemes átvizsgáltatni magát a berendezést is: vízkőlerakódás, biztonsági szelep működőképessége, csapok, szelepek állapota, vegyes tüzelés esetén huzatszabályzó állapota stb.

(Forrás: ZMKI)