Az 1 hektáron összesen 42 ezer tő terem (Fotó: Gergely Szilárd)
Még mindig érik az eper Nagyrécse és Kisrécse határában, a Hivekovics Családi Gazdaság területén felállított CRAVO-házban. A különleges növényház kanadai találmány, a Magyarországon elterjedt üvegházaktól, fóliasátraktól abban különbözik, hogy alig néhány perc alatt a teljesen szabadtéri termesztésből a teljesen zárt termesztésre való átállást tesz lehetővé, mindig az aktuális időjárásnak megfelelően. Az érdeklődő gazdák megismerhették a technológiát, kérdéseikre pedig választ kaphattak a családi gazdaság tulajdonosaitól.
Ez egy sokkal jobban szellőztethető konstrukció, a teljes tetejét és oldalát motorok mozgatják, ennek köszönhetően olyan növényeket lehet benne termeszteni, amelyek nem jellemzőek Magyarországon, illetve más technológiával nem is lehet azokat termeszteni az ország területén – közölte a családi gazdaság vezetője. Hivekovics Ákos elmondta, ilyen az a folyton termő eper is, ami az egyhektáros növényházban található, s amit eddig nem lehetett az országban sikeresen termeszteni, náluk azonban még mindig kétnaponta szüretelik.
Hivekovics Ákos elmondta, folyamatosan kísérleteznek azzal, hogy még milyen növények termeszthetők a CRAVO-házban (Fotó: Gergely Szilárd)
Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő kiemelte, ez az új technológia a Mura-program részeként valósulhatott meg, de többre érdemes annál, hogy csak az országnak ezen a részén legyen. A Mura-program miniszteri biztosa hozzátette, a CRAVO-házat azért nézte meg az agrárminiszter, mert szeretnék, ha az ország többi részén is elterjedne, hogy a gazdálkodók ennek köszönhetően erősítsék a vállalkozásukat, és nagyobb hasznot érjenek el.
Cseresnyés Péter szerint a technológia érdemes arra, hogy az ország többi részén is elterjedjen (Fotó: Gergely Szilárd)
A Mura-program felhívja a figyelmet a korszakváltásra is. A magyar agráriumban most a kulcsszó az innováció, mert óriási kihívásoknak kell megfelelni. Változik az időjárás, átalakulnak a fogyasztói és étkezési szokások, ezekre a válasz a technológiákban rejlik, a Hivekovics család pedig innovatív, mer újítani, mer első lenni, érdemes követni őket – közölte az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, a modern technológiát alkalmazó és alkalmazni képes vállalkozás az, amely hozzájárulhat a sikeres és tudásalapú vidéki gazdálkodás versenyképességéhez. Hozzátette, ez a kulcsa gyakorlatilag mindennek, és erre látható itt a példa, nemcsak tankönyvben, nemcsak leírva, nemcsak a fantáziában, hanem a valóságban létezik.
Nagy István követendő példának nevezte a dél-zalai gazdaságot (Fotó: Gergely Szilárd)
A résztvevők természetesen megkóstolták az október végén is érő epret, s egyetértettek abban, hogy igazán ízletes.
A minap tartotta soron következő testületi ülését a letenyei önkormányzat, ahol számos fontos döntést hoztak meg a képviselők.
A Magyar Falu Programban elnyert támogatásból sikerült újabb feladatokat elvégezni a település temetőjében.
Letenye polgármestere szerint az előző városvezetés hibáit akarják számon kérni.
A település önkormányzata több mint 205 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a fejlesztéshez.
A korszerűsítést a Magyar Falu Program támogatásából és az önkormányzat saját forrásaiból valósították meg.
11,5 millió forint vis maior támogatást nyert Dobri önkormányzata.
A találkozón a településvezetők első kézből kaphattak információt Dukai Miklós önkormányzati államtitkártól az önkormányzatokat érintő kérdésekben.
Az elmúlt tíz év átlagához képest kevesebb volt a trófea.
Idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a borsfai Kisvuk Óvoda.
Indul a Versenyképes Járások Program.