(Fotó: zalaerdo.hu)
Az immár 21. trófeaszemlét a hagyományokhoz híven idén is a Szentpéterföldei Vadászház előtti, szépséges zalai erdőkkel ölelt tisztáson tartotta a Zalaerdő Zrt.
A vendégeket Rosta Gyula vezérigazgató és Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője köszöntötte.
A főosztályvezető beszédében kiemelte, hogy egy trófeaszemle mindig ünnep, egyfajta megállás, amikor ki tudunk szakadni a napi rutinból, a rohanásból, amikor egy kicsit megállunk értékelni, és megnézzük ezeket a különleges trófeákat. Hangsúlyozta, hogy azok a trófeák, amelyeket egy szemlén kiállítanak, mindig évtizedes gazdálkodási múlt eredményeit képviselik.
„Az idei szezon kezdetén a vadászati szakma, a vadászati ágazat különböző szervezeteinek vezetői borúlátóak voltak – a háborús helyzet februárban pattant ki, inflációs problémák jelentkeztek, elszálltak a mezőgazdasági terményárak, az inputanyagok árai és az üzemanyagárak is. Ez akkor mind-mind olyan irányt mutatott, hogyha ebben az évben is hasonló mértékű vadkár keletkezik, mint a korábbi években, az megrezegtetheti a hazai vadgazdálkodási rendszert. Ennek következtében a szakma képviselői együttgondolkodásba kezdtek, hogyan lehetne csökkenteni a vadkár mértékét… Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az országot sújtó aszálykár elnyomta a vadkárt. Sok minden mérséklődött, stabilizálódott, a mezőgazdasági terményárak konszolidálódtak. Annak ellenére, hogy sok minden máshogy alakult, mint ahogyan tavasszal számítottunk rá, nem szabad hátradőlni. Az idei év egy lehetőség arra, hogy tegyünk a magyar vadgazdálkodásért, a magyar vadállományért.”
Kovács Ferenc hozzátette: amellett, hogy az elmúlt évtizedekben megszerzett hírnevet megtartjuk, a vadállomány-szabályozás fókuszában nem a mennyiségnek, hanem a minőségnek kell állnia, és minden vadászatra jogosultnak erre kell törekednie.
Rosta Gyula vezérigazgató ismertette a legfontosabb szeptemberi terítékadatokat. A Zalaerdő Zrt. által kezelt négy vadászterületen 195 gímbika esett 2022 szeptemberében, ezek közül 116 darabot állítottak ki a szemlén. Az aranyérmes bikák száma 26 darab, 69 darab ezüst- és 61 darab bronzérmes gímbika került terítékre idén. Az érem nélküliek száma 39 darab. Az összes elejtett bika trófea-átlagsúlya 7,62 kilogramm, míg az érmes átlagsúly 8,4 kilogramm.
A három legmagasabb pontszámú bika értékeit jól mutatja az alábbi táblázat:
Súly (kg) | CIC pontszám | Kísérő vadász | Elejtés helye | |
1. | 12,2 | 236,7 | Nagy Gábor | Gutorfölde |
2. | 14,74 | 234,17 | Kovács Tamás | Hernyék |
3. | 12,4 | 228,89 | Göncz Róbert | Olgamajor |
Rosta Gyula azt is elmondta, hogy 11 kilogramm feletti trófeasúlyúból 6 darabot, 12 kilogramm felettiből 3 darabot, 14 kilogramm felettiből pedig 1 darabot láthattak az érdeklődők.
A vadászidényt összefoglaló trófeakatalógus hamarosan nyomdába kerül.
(Forrás: zalaerdo.hu)
A minap tartotta soron következő testületi ülését a letenyei önkormányzat, ahol számos fontos döntést hoztak meg a képviselők.
A Magyar Falu Programban elnyert támogatásból sikerült újabb feladatokat elvégezni a település temetőjében.
Letenye polgármestere szerint az előző városvezetés hibáit akarják számon kérni.
A település önkormányzata több mint 205 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a fejlesztéshez.
A korszerűsítést a Magyar Falu Program támogatásából és az önkormányzat saját forrásaiból valósították meg.
11,5 millió forint vis maior támogatást nyert Dobri önkormányzata.
A találkozón a településvezetők első kézből kaphattak információt Dukai Miklós önkormányzati államtitkártól az önkormányzatokat érintő kérdésekben.
Az elmúlt tíz év átlagához képest kevesebb volt a trófea.
Idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a borsfai Kisvuk Óvoda.
Indul a Versenyképes Járások Program.