Dietetikus: daganatot okozhat a sütéskor keletkező akrilamid

A felnőttek akrilamid-fogyasztásának legnagyobb részét sültburgonya, kávé, kenyér és keksz teszi ki (A kép forrása: pixabay.com)

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára az M1 aktuális csatornán.

Erdélyi Alíz dietetikus hozzátette: a megelőzésnek a változatos étrend a kulcsa. Mint mondta, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőttek akrilamid-fogyasztásának legnagyobb részét sültburgonya, kávé, kenyér és keksz teszi ki. Egy étel akrilamid-tartalma a sütési időtől is függ, vagyis egy három percig pirított kenyérnek kevesebb a károsanyag-tartalma, mint egy hat percig pirítottnak, jegyezte meg a szakember.

Mi az akrilamid?

Az akrilamid kis molekulasúlyú, vízben jól oldódó szerves vegyület. Használják többek között ipari kemikáliaként a poliakrilamid gyártásban.

2002-ben Svédországban figyeltek fel arra, hogy szénhidráttartalmú élelmiszerek magas hőmérsékleten (120-150 °C felett) történő hevítésekor (pl. sütéskor, grillezéskor vagy zsírban történő sütéskor) természetes módon keletkezik akrilamid.

Az élelmiszeripari feldolgozás és az otthoni ételkészítés során egyaránt végbemenő, az élelmiszer „barnulását”, számos íz összetevő kialakulását is eredményező ún. Maillard-reakció során redukáló cukrok és aminosavak (főként aszparagin) reakciójával képződik akrilamid. 

Milyen élelmiszerek tartalmaznak akrilamidot?

A felnőttek étrendjében a különböző sült burgonya termékek (hasábburgonyák, krokettek, stb.), kávé, kekszek, kenyerek az akrilamid fő beviteli forrásai. A legtöbb gyermek számára a sült burgonya termékek jelentik az akrilamid bevitel jelentős részét. A csecsemők számára bizonyos bébiételek az akrilamid legfontosabb forrásai. Néhány más élelmiszer pl. a burgonyaszirom, burgonya snack aránylag sok akrilamidot tartalmaz, azonban – a szokásos/változatos étrend esetén - szerepük a teljes bevitelben korlátozottabb.

Az élelmiszerekben jelenlévő akrilamid jelent(het)-e a fogyasztók számára kockázatot a rák kialakulását tekintve?

A jelenleg rendelkezésre álló humán tanulmányok a rák kialakulására vonatkozó kockázat növekedésére korlátozott és nem egyértelmű, egymásnak ellentmondó bizonyítékokat szolgáltatnak. Állatkísérletekben azonban a táplálékkal bevitt akrilamid nagymértékben megemelte a génmutációk és tumorok kialakulásának valószínűségét különféle szervekben. Ezen állatkísérletes vizsgálatok eredményei alapján az EFSA szakértői egyetértenek a korábbi értékelésekkel, melyek szerint az élelmiszerekben jelenlévő akrilamid lehetségesen növeli a rák kialakulásának kockázatát. Ez minden fogyasztói korcsoportra vonatkozik, testtömegük alapján azonban a gyermekek az expozíciónak legjobban kitett csoport.

Mi történik a szervezetben az akrilamiddal?

Az elfogyasztott ételekkel és italokkal bevitt akrilamid felszívódik a gyomor- és bélrendszerből, eljut a szervekbe és a szervezetben zajló anyagcsere folyamatok során átalakul. Az egyik fő anyagcseretermék a glicidamid. Feltehetően ez a vegyület okozza a kísérleti állatokban észlelt génmutációkat és tumorokat. 

Van más egészségi kockázat is a rák mellett?

Az EFSA szakemberei mérlegelték az akrilamid lehetséges káros hatásait az idegrendszerre, a születés előtti és utáni fejlődésre, a szaporodásra (hím reprodukcióra). Ezen hatások tekintetében a jelenlegi étrendi bevitel alapján az akrilamidot nem tartották aggályosnak.

A fogyasztók mit tehetnek az élelmiszerekben előforduló akrilamid okozta kockázat csökkentéséért?

Mivel az akrilamidot lehetetlen teljesen eltávolítani az étrendből, nagy jelentősége van a bevitel csökkentésének, az otthoni főzési szokások módosításával, és a változatos étrenddel. Az összetevők kiválasztása és az alkalmazott sütési/főzési hőmérséklet befolyásolja a különböző élelmiszerek akrilamid tartalmát. Az akrilamid szintek közvetlen kapcsolatban vannak az élelmiszerek „barnaságával”, ezért azt ajánlják a fogyasztóknak, hogy az otthoni ételkészítés során ne süssék túl (ne „égessék”), hanem csak enyhén barnára süssék azokat. Törekedni kell a főzési gyakorlatok váltogatására és egyensúlyt kell keresni a forralás, gőzölés, sütés, pörkölés között, mely segíthet a fogyasztói expozíció csökkentésében. Az élelmiszerek okozta humán-egészségi kockázatot a kiegyensúlyozott étrend általában csökkenti. Az élelmiszerek széles választékának – pl. hús, hal, zöldségfélék, gyümölcsök és a keményítőben gazdag élelmiszerek (melyek akrilamidot tartalmazhatnak) – fogyasztásával a kiegyensúlyozott étrend segítheti a fogyasztókat akrilamid bevitelük csökkentésében.

(Forrás: MTI/Nébih)