A megkérdezettek negyede 10 évnél régebben ruházott be új ülőgarnitúrára (A kép forrása: Pixabay)
Praktikus okokból költ az otthonára a magyarok többsége: 71 százalék például akkor cseréli le a bútorait, ha a régi tönkre ment, 31 százalék pedig, ha költözik – derült ki a JYSK üzletlánc kutatásából. A felmérés szerint a magyarok 70 százalékának az otthona jelenti azt a helyet, ahol a leginkább ki tud kapcsolódni, és 10-ből 8-an fontosnak érzik, hogy a lakhelyük otthonos és kényelmes legyen.
A kutatás szerint a 18-65 év közötti magyarok közel fele, 49 százaléka vágott bele valamilyen felújításba az elmúlt három évben. A legtöbben (53 százalék) a konyhát, étkezőt újították fel, a nappalit a megkérdezettek 42 százalék tökéletesítette,39 százalékuk pedig a fürdőszobában végzett felújítási munkálatokat.
A leggyakoribb otthoni munkálat egyébként a festés, tapétázás volt, míg a második leggyakoribb beruházás a bútorcsere: a válaszadók 40 százaléka áldozott erre. A kutatásból kiderült az is, hogy a leggyakrabban az ágyakat cserélik le a magyarok: 23 százalék 3-5 évente keres újat.
A kanapékat, foteleket ennél is ritkábban váltják: a megkérdezettek negyede 10 évnél régebben ruházott be új ülőgarnitúrára, 20 százalék pedig 3-5 éve szerzett be újat.
A többség, 82 százalék egyébként nagy bútoráruházakban szokott vásárolni (A kép forrása: Pixabay)
Íróasztalt szintén ritkán vásárolnak a magyarok: 29 százalék 10 évnél régebben vett ilyen bútort, a fiatalabbak, 18-29 évesek között azonban már gyakoribb az íróasztalokat beszerzők aránya, 10 százalék 7-12 hónapja vett ilyet. Komódot, éjjeli szekrényt hasonló időközönként szerez be a többség, 26 százalék 10 évnél régebben keresett utoljára újat ezekből a bútorokból, ez főleg az 50-65 évesekre jellemző.
A bútorvásárlást leginkább meghatározó tényező az ár, 44 százalék jelölte ezt meg az első helyen,
ez egyébként a férfiakra és a 45-49 évesekre a leginkább jellemző. A kényelem végzett 17 százalékkal a második, a praktikusság pedig 15 százalékkal a harmadik helyen.
A dizájn mindössze 8 százaléknak a legfontosabb, a fenntarthatósági szempontok pedig 2 százaléknál szerepelnek az első helyen. A többség, 82 százalék egyébként nagy bútoráruházakban szokott vásárolni, 75 százalék kisebb boltokban, 40 százalék pedig készíttetett is már bútorokat.
(Forrás: vg.hu)
A magyar konyha körül annyi a legenda, amelyből egy kezdő kukta hetedhétországra szóló lakomát tudna összeállítani.
Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat.
Március 23-án és 24-én az éjszakai égbolt három legfényesebb égiteste, a Hold, a Vénusz és a Jupiter formáz szabad szemmel is könnyen megfigyelhető együttállást az égen.
Nem tudja mit csináljon, hová menjen a hétvégén? Ajánlunk néhány programot.
A medvehagyma levele saját szükségletre fejenként naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben és kizárólag nem védett területeken gyűjthető.
Több mint nyolcszázan vettek részt az MME „Nagy téli madárles” akciójában, és közel 30 000 madárészlelést rögzítettek.
Nem mindegy, melyik fajtát mikor, és milyen mértékben metsszük meg.
Március 11-én nyitja meg kapuit a keszthelyi Madárpark.
Jogszabály írja elő, hogy hol kötelező pórázt adni az ebre, de a gazdik vagy nincsenek ennek tudatában, vagy egyszerűen fütyülnek rá.
A magyarok átlagosan havonta 247 percet beszélnek mobiltelefonon, ami a jövőben várhatóan tovább emelkedik – derül ki az NMHH legfrissebb kutatásából.
A horgászok rendszeresen fognak nehezen beazonosítható fajokat a Hévízi-lefolyóban. A most kifogott furcsa kinézetű halról is nehéz megállapítani, hogy pontosan micsoda.