Mesélő bankjegyek

(Fotók: Gergely Szilárd)

Az 1917 és 1922 közötti orosz polgárháború idejéből származó bankjegyek voltak a főszereplői a vasárnapi kanizsai érembörzén tartott kiállításnak.

A kiállításon bemutatott időszakban kétféle rubel volt Oroszországban, ugyanis a fehér és a vörös területeken külön fizetőeszközt használtak, amelyek ráadásul földrajzi tájegységenként is eltérőek voltak, mondta el Farkas István, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete kanizsai és keszthelyi csoportjának titkára.

– Sarló-kalapácsos, csillagos rubelek voltak, ez az egyik ismérve. Itt pedig még a cári sas, de már korona nélkül, mert méltányolták azt, hogy a cár lemondott. A hadi cselekmények során, ahogy haladtak előre vagy vonultak vissza, úgy kellett telepíteni a bankjegynyomdákat.

A kiállított bankjegyek Varga János tulajdonában vannak. A nagykanizsai gyűjtő régóta hódol szenvedélyének. Főleg antik pénzeket gyűjt, viszont érdekli a történelem, így elmélyült az orosz polgárháborúról szóló leírásokban, ezért kezdte el a most bemutatott bankjegyeket is gyűjteni. A kiállított bankjegyek között olyan is szerepelt, amelyet az infláció miatt úgy hoztak forgalomba, hogy a kinyomtatott ívet nem vágták fel.

– Általában nem kerül forgalomba ilyesmi, de ott és akkor már olyan mértékű volt az infláció, hogy negyvenes lapokban adták ki a pénzeket, és a kedves partner annyit vágott le a boltban, amennyit akart, és úgy fizetett, a többit meg eltette – magyarázta Varga János.

Cseresnyés Péter, Farkas István és Varga János (b-j) nézik a kiállítás darabjait

A kiállítás fővédnöke Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő az akkori kort párhuzamba állította napjainkkal.

– Egy nagyon erőszakos kis csoport – a bolsevikok – egy olyan eszmeiséget próbáltak rányomni az orosz népekre, amelyik teljesen idegen volt tőlük. És ebben a polgárháborús időszakban az egyes csoportok egymás elleni uszításával sikerült elérni, hogy a cári Oroszország összeomoljon. Létrejött egy nagyon erőszakos kisebbség által összekovácsolt Szovjetunió, amely a saját politikai eszmerendszerét ráerőltette a világra. Ennek egy következő lépése Kelet-Európa „bekebelezése” volt, szellemi és fizikai elnyomással. Azért is érdekes ez a történet, mert egy hasonlóan erőszakos szellemiség kezd a világban elterjedni, ezúttal a liberalizmus égisze alatt. A kockázatok, veszélyek viszont ugyanazok, mint egykor, az 1910-20-as évek, amikor a bolsevizmus kezdte felütni a fejét Oroszországban.