Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért!

(Fotó: Gergely Szilárd)

„Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért!” címmel tartott sajtótájékoztatót A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Nagykanizsán.

Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke elmondta, hogy ahogy egész Magyarországon úgy Zala megyében is érzik az az agráriumra nehezedő környezeti és társadalmi nyomást.

„A csökkenő és elöregedő gazdatársadalom ennek ellenére sikerrel teremti elő a növekvő igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a környezet védelmét szigorúan szem előtt tartva. A NAK Zala megyei szervezetének minden dolgozója, minden tisztségviselője elkötelezett a zalai gazdák iránt. Falugazdászaink személyesen 9100 alkalommal, telefonon több ezer alkalommal nyújtottak tanácsadást. Az elmúlt esztendőben 4310 földügy került feldolgozásra, külön eredményként értékeljük, hogy a karácsonyfa-termesztők zalai kezdeményezésre kaphattak idén is területalapú támogatást. Bátran kijelenthetjük, hogy idén is töretlen lendülettel végezzük munkánkat a zalai gazdákkal együtt, hogy a magyar agrárium továbbra is stratégiai ágazat maradjon.”

Cseresnyés Péter, országgyűlési képviselő a térség agrársikereiről és az új kezdeményezésekről tájékoztatott.

„Itt Zala megyében is jelentős sikereket tudunk felmutatni mindazoknak a támogatásoknak, kezdeményezéseknek területén, amit az Agrárminisztérium és a vidékfejlesztés tudott adni ennek a térségnek. Az agrárium fontos nekünk, mert a magyar vidéknek, a magyar mezőgazdaságnak óriási hagyományai vannak és azt a jó minőséget, amit a gazdák az elmúlt években létre tudtak hozni, azt még tovább tudtuk fejleszteni. A föld például azoknak a gazdáknak a kezébe került, akik ezt ténylegesen meg tudják művelni. Ebben a világban óriasi előnye van Magyarországnak azzal, hogy a mezőgazdaság körülbelül 20 millió embernek tud élelmiszert és élelmiszeralapanyagot adni. Meggyőződésem, hogy ennek az agrárpolitikának kell folytatódnia. Számtalan gazda tudott földhöz jutni, hogy hatékonyabban tudjanak gazdálkodni. Vannak olyan kezdeményezések itt Zalában, melyek országosan is figyelmet kell, hogy kapjanak. Hisz nálunk a zártkertekben nagyon nagy hagyománnyal szőlőt termeltek és az átkosban lenézett zalai bor most már vetekszik más borvidékek borával. De például Becsehelyen egy 4 hektáros kivi ültetvény van, melyet multinacionális kereskedőház visz el, mert olyan jó a minősége. Vagy éppen datolyaszilvát is hektárnyi területen művelik. Olyan kezdeményezések vannak, amit érdemes bemutatni. Egy testvérpár 6 hektáron termel áfonyát, mellyel a magyar áfonyafogyasztás 80 százalékát tudják megtermelni és egy új technológiával szamócát termelnek kora tavasztól késő őszig. Ebből látszik, hogy érdemes kipróbálni új dolgokat is, ami akár nagyobb hasznot hozhat vagy nagyobb hatékonysággal lehet dolgozni.”

Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy az Agrárminisztérium nagyon sok hazai és uniós forrás nyújtott támogatást a gazdálkodók és az önkormányzatok részére.

„Akár precíziós gépbeszerzésre, akár nagyobb élelmiszeripari pályázatokra akár az állattenyésztők vagy növénytermelők részére. Az önkormányzatoknak nyújtott támogatásokból itt a megyében 100 település kapott támogatást piac építésére vagy, hogy a mezőgazdasági útjait rendben tartsa. Eddig 78 milliárd forintnyi támogatás jutott el ide Zala megyébe, ebből a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki részesült. Van zártkerti támogatásunk, van uniós általány támogatásunk, illetve lehet termelői beruházásokra is pályázni. 1400 milliárd forintot tudtunk az elmúlt 7 évben támogattásként biztosítani, 2027-ig pedig közel 4300 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás lesz elérhető a gazdálkodók és az önkormányzatok számára.”

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az EU-s támogatás várható változásairól beszélt.

„Hatalmas erőforrás az 5 millió hektár, fontos az élelmiszer önrendelkezés és az élelmiszerbiztonság. Ez itt most felértékelődött a pandémia miatt és nehéz helyzetet teremtett a szomszédunkban folyó háború. Az EU-val történő megállapodás értelmében megszületett a döntés az uniós közös agrárpolitikáról és elfogadták az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. Ennek alapján a magyar kormány elkészítette a nemzeti stratégiát. Egy nagyon erős zöldítés van, műtrágya 20 százalékos csökkentés, növényvédelem 50 százalékos csökkentés, állattenyésztésben antibiotikumok 50 százalékos csökkentése. 2023 január 1-től az új uniós támogatási rendszer lép életbe, ezt kell megismerni a gazdáknak. A vidékfejlesztésben - az EU-ban egyedülálló módon - minden 10 Ft támogatásból 8 Ft nemzeti támogatás, azért, hogy fel tudjunk készülni a versenyre.”