A kanizsai nyelvoktatás sikere

A Zrínyi-iskola sikeres nyelvvizsgázói, nekik szerencsét hozott a 13-as szám (Fotó: Gergely Szilárd)

Gyakran halljuk, hogy „nem jó a magyar nyelvoktatás”: a magyarok többsége nem beszél idegen nyelven, nincs nyelvvizsgája és egyáltalán, a magyar mentalitásból eredően nem szívesen szólal meg más nyelven. Nyugat-európai országok adataival összehasonlítva talán van hova fejlődnünk, viszont ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mostani oktatási rendszerben ne lehetne megvalósítani a sikeres nyelvoktatást.

Kitűnő példa erre a nagykanizsai Zrínyi Miklós Általános Iskola, ahol a vezetőség hangsúlyt fektet a hatékony nyelvoktatásra és ezzel kiemelkedő eredményeket érnek el. A diákok első osztályos koruktól tanulnak idegen nyelvet heti egy órában, negyedik osztálytól heti négy órában. Az iskola célja, hogy támogató környezetet biztosítson mind a tanulók, mint a tanárok számára a hatékony fejlődéshez. Idén 13 tanulóból 11 sikeres komplex (írásbeli és szóbeli), 2 sikeres szóbeli angol nyelvvizsgát tett. Az eredmény az iskolában tanító pedagógusok közös munkája. 

Vlasics Anikó tanárnő negyedik osztályos koruk óta tanította az idei vizsgázókat. A húszéves angoltanítási tapasztalattal rendelkező tanárnő elmondta, az iskola biztosította a szükséges feltételeket, heti plusz óraszámot engedélyezett, valamint a Dialóg nyelviskolával együttműködve az utolsó évben külső helyszínen is zajlott a felkészülés.

Vlasics Anikó szerint, ha a nyelvoktatás tudatosan felépített, lehet érettségizni, nyelvvizsgázni, de még állásinterjún is részt lehet venni (Fotó: Gergely Szilárd)

- Miért tartotta fontosnak, hogy nyelviskolai környezetben is tudjanak készülni a diákok?

- A gyerekek ezáltal szokták, hogy nem a megszokott helyen tanulnak, hanem kimozdulnak, ilyenkor teljesen másként viselkednek. Amikor a nyelvvizsga elérkezik, ez nagyon fontos, mert ők még azért kicsi gyerekek, és mindent szép lassan kell nekik beadagolni. Ha egy nyolcadikos a felkészülés első hetében látna egyben egy nyelvvizsgás feladatsort, elfutna és nem akarná megcsinálni, ezért szükséges egy kidolgozott tematika is.

- Mit takar ez a tematika?

- Előre látom, hogy mire van szükség a nyelvvizsgán és később az érettségin. Eleinte nem konkrét vizsgafeladatokkal kezdünk, hanem hasonló jellegű gyakorlatokkal. Sok hallás utáni szövegértés feladatot csinálunk, szinonimákat keresünk, baráti leveleket írunk és átnézzük a szóbelin lehetségesen előforduló témaköröket. Ezután egy középfokra (B2 szint) felkészítő könyvből fénymásolok nekik szövegértés feladatokat, megtanulunk hivatalos levelet írni, és megtanulható formában prezentálom nekik a nyelvvizsgát. A felkészülés utolsó tanévében decemberre jutnak el oda, hogy komplett vizsgafeladatsort megcsinálnak, amiből aztán kapnak visszajelzést arról, hogy azon a ponton hogyan sikerülne nekik. Ezután már óráról órára vizsgafeladatokkal foglalkozunk.

- Sikerült elérnie, hogy a diákok ne csak a vizsgafeladatok megoldását végezzék eredményesen, hanem stabil nyelvtudással is rendelkezzenek?

- Ebben az évben, akármilyen versenyen vettek részt ezek a diákok, mindig bent voltak az első háromban, pedig nem készültünk kifejezetten a versenyekre. Ha a nyelvoktatás tudatosan felépített, lehet érettségizni, nyelvvizsgázni, versenyezni, de még állásinterjún is részt lehet venni. Akárkit tanítok, nagy hangsúlyt fektetek a szóbeli kommunikációs készségek fejlesztésére, hiszen ez azoknak is fontos, akik nem akarnak nyelvvizsgázni.

- Milyen módszereket használ a tanítás során?

- A motivációban hiszek, hogy folyamatosan pozitív visszajelzést kapjanak a gyerekek, és jó élménnyel menjenek ki az óráról. Egyébként az a módszerem, hogy mindenből megpróbálok kihozni egy adott témakört. Tehát akármit tanítok, legyen az egy olvasmány, akkor tudom, hogy mit akarok vele csinálni, azaz nemcsak egy halott szöveg, amit elolvasunk, lefordítunk, hanem például abból lesz egy téma, amiről majd beszélünk, azaz mindig van célja a feladatnak.

- Mivel motiválja még a diákokat?

- Órai keretek között szeretik a piros pontokat, a vizsgafelkészítőn viszont cukorkát adtam nekik. Vannak olyan holtpontok, amikor látom, hogy a csoport megfárad, lustább, nyafogósabb, akkor mindig megmagyarázom nekik, hogy egyes feladatokat miért csinálunk. Amikor pedig azt látom, hogy egyéni igények lépnek fel, akkor hajlandó vagyok plusz feladatokat keresni azoknak, akiknek erre van szüksége, tehát alkalmazkodok a csoporthoz.

- Mit gondol, mivel lehetne még több iskolában elérni, hogy több diáknak legyen nyelvvizsgája?

- Szükséges egy olyan tanár, akinek van ismerete, tapasztalata valamelyik nyelvvizsgában, valamint a vezetőség hozzáállása is sokat számít, hiszen az ő hatáskörük például, hogy van-e lehetőség plusz órára, szakkörre. Ha ezek a feltételek adottak, már csak a szorgalmon múlik.

A diákok önként jelentkezhettek 7. osztály végén a vizsgafelkészítésre, ezzel vállalva a rengeteg plusz munkát, ami az eredményhez szükséges, például alapórák után szakkör, valamint a sok házi feladat. A tanulók elmondása alapján már az előző évfolyamokon látott jó példa is motiváló volt számukra abban, hogy jelentkezzenek. Változó, hogy a felkészülést mennyire találták megterhelőnek. Ez nagyban összefüggött azzal, hogy másnapra mennyi tanulnivalójuk volt az egyéb iskolai órákra. A második félévben a középiskolai felvételi időszakában, amikor jobban koncentrálódtak a terhek, nehezebb volt megőrizni a motivációt, de úgy érzik, minden szükséges tippet és tanácsot megkaptak a felkészítés során, és megérte a rengeteg befektetett munka.

A zrínyis diákok jó része 80-90, adott esetben 100 százalékos pontszámot szerzett egy-egy részfeladatnál. Ilyen eredményeknél egy-másfél éven belül el tudnak jutni a felsőfokú (C1 szint) vizsga megszerzésééig. A Zrínyi-iskola kész együttműködni a középiskolákkal, hogy ezeknek a diákoknak lehetősége legyen a szintjüknek megfelelően folytatni a nyelvtanulást. Továbbá német nyelvből is tervezi az iskola a vizsgafelkészítést, hiszen az idei évtől Kissné Modor Constance anyanyelvű némettanár is az intézményben dolgozik.

Tehát bármit mutatnak a statisztikák a magyar nyelvoktatásról, igenis lehetséges sikert elérni, ha panaszkodás helyett tenni akarás van bennünk és kihozzuk a legtöbbet a lehetőségeinkből. Legyen ez motiváció mindannyiunk számára az élet akármely területén!