Gulyás: az emlékezés a szövetség megerősítése őseinkkel (frissítve)

(Fotó: Facebook/Gulyás Gergely)

A cikk frissült.

Az emlékezés a szövetség megerősítése őseinkkel; ha felismerjük, hogy örökösök vagyunk, van mit folytatnunk, fel tudjuk fedezni ennek az évezrednek a tapasztalatait, és különösen azt, amit a jövőbe átvinnünk érdemes - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Nagykanizsán.

Gulyás Gergely a nagykanizsai önkormányzat augusztus 20-ai megemlékezésén arról beszélt, hogy Szent István viharos, nehéz és ellentmondásos korban államot alapított és országot épített, amely kiállta az idők próbáját.

Törvénykönyve történeti alkotmányunk alapja, az általa felállított vármegyerendszer nevében is folytonosan - 70 esztendőtől eltekintve - mindig a kor szellemének megfelelően szolgálta a helyi közösségeket - mondta a miniszter.

Szent Istvánnak hatalmas szerepe volt az egyházmegyék megszervezésében, a templomok megépítésében, a kereszténység felvételében, amelyből egyszerre fejlődött ki a magyar és ennek köszönhetően európai kultúránk.

Neki köszönhetjük, hogy Magyarország részt vett a keresztény Európa létrehozásában, amelynek egy évezrede részese, "még akkor is, ha annak pajzsaként sokszor tűnt úgy, hogy messze került tőle és elpusztul az idegenek csapásai alatt" - fogalmazott a politikus.

Gulyás Gergely azt mondta: Szent István életművéből és politikai hagyatékából ezer esztendeje élünk mindannyian, "akiknek a magyar állam otthont, házat, hazát jelent". Amikor közösen emlékezünk az ország születésére, akkor Szent István öröksége azt jelenti, hogy "ma is összetartozunk, mindenkinek otthona ez az ország, aki szüleitől kapta vagy akár maga választotta hazáját".

Az elmúlt évezredben a magyar állam elég erős volt ahhoz, hogy túlélje a tatár, a török és a szovjet országdúlást, azokat a századokat, amikor Magyarország sorsáról nem Magyarországon döntöttek, túlélte Trianont, ezért "jó okunk van azt remélni, hogy a jelen nehézségei által állított akadályokat is sikerrel leküzdjük" - mondta.

Kifejtette: "egy másik ország államiságát fenyegető háború a szomszédunkban, évtizedek óta nem látott pénzromlás a világban mindenütt, elszabadult energiaárak, gyökeresen átalakuló világpolitikai viszonyok, amelyekről annyit biztosan mondhatunk, hogy nem látunk olyan forgatókönyvet, amelynek Európa nyertese lenne".

Szent István öröksége utat mutat, mert az általa alkotott építmény "túlélt, védelmezett, teret biztosított", még akkor is, ha az épület feletti rendelkezési jogot el akarják vitatni a benne élőktől, ha időnként egy része kigyullad és újra kell építeni, ha megcsonkították, vagy ha időnként társbérletre kényszerítették a lakóit, akiket a vendégszeretetük ellenére újabban "jogcím nélküli lakáshasználók befogadására" akarnak kényszeríteni - mondta Gulyás Gergely.

A nagykanizsai ünnepségen Balogh László polgármester úgy fogalmazott: a világ egy korszakküszöb metsző élén egyensúlyozik, amikor minden korábban megértést adó fogalom és otthont nyújtó érték elkezdett mást jelenteni. Ebben a feje tetejére állt világban "elvárássá lett, hogy ideológiával fűtsünk tüzelő helyett, háborús hírrel táplálkozzunk kenyér helyett, csak befogadjunk otthonépítés helyett, feláldozva szükségletet és biztonságot, közösséget és szeretetet a végtelen önmegvalósítás oltárán."

A dél-zalai város polgármestere szerint ebben a zűrzavarban az államalapítás ünnepe jelenthet kapaszkodót. "Augusztus 20-án Szent István hangja és tettei megszólítanak minket az idő mélyéről. Hidat verve múlt és jövő, vallás és állam, ég és föld közé: az emberek közé, felszámolva a tátongó szakadék mélységét, mely elválaszt egymástól, mely elválasztja a hazát a nemzettől. István által összeforr a szent és a profán, általa az 1000 éves állam fundamentumának mozdulatlan nyugalma tárul fel, kapaszkodót nyújtva a kapaszkodónak: minden magyarnak.

Szent István tette fundamentum, amiben a kereszténység kő, mely túlélte 2000 év kríziseit, Róma és más nagybirodalmak bukásait, népvándorlások rombolásait, tatárok járásait, törökök félholdjait, a felvilágosodás csalóka fényeit, a szovjetek távárisait, a posztmodernek bomlasztó kételyeit.

A kereszténység, Európa és Magyarország kereszténysége átvészelte a viharkavarta hullámzásokat, a divatos tajtékzásokat, alapot adva az igaz emberi létezésnek. Ennek megóvása, a megőrzés felelőssége és erőfeszítése, az eltörlés kultúrájára való nemet mondás bátorsága a mi Szent István-i örökségünk."

Hozzátette:  ugyanakkor Szent István mozdíthatatlan műve cselekvő embert, mindig cselekvő Magyarországot kíván, amely minden magyar közös történelmi feladata, küldetése, "hogy értsük egymás szavát, és értelme legyen a vitának, a párbeszédnek; mert egyet jelent a haza és a nemzet, egyet jelent a szó. Ahol minden magyarul beszélő magyarnak vallhat minden magyarul beszélőt… Ahol tesznek és kiállnak az otthonért, a múltért és annak hőseiért, tudva, hogy az érték addig érték, amíg annak tartjuk, amíg a mindenkori jelen közössége cselekszik azért, hogy a jövő számára is érték maradjon" - fogalmazott Balogh László.

(Forrás: MTI/Zalakocka)