Kanizsa - 2022. november 29., Kedd

Társadalmi és gazdasági összefogással a fenntarthatóbb turizmusért

Társadalmi és gazdasági összefogással a fenntarthatóbb turizmusért

(Illusztráció: Unsplash)

Nem új keletű, hogy a turizmust a fenntarthatóság szemüvegén keresztül nézik a szakemberek, azonban a körforgásos szemlélet megjelenése a fenntarthatóságon belül is teljesen új megvilágításba helyezi ezt az iparágat.

Desztinációszinten érinti ez a városfejlesztést is és megköveteli a szektor együttműködését, ami nem kis kihívás a jelen üzleti környezetben. Mindezt felismerve a Pannon Egyetem jövő év szeptemberében indítja a Fenntartható és körforgásos turizmus alapképzési szakot.

A Pannon Egyetemen 2020-ban megalapítottuk a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, amely által az egyetem képes meghatározó szerepet vállalni a körforgásos szemlélet felé mozdulásban. Az intézmény kutatási területei közül – amelyek a megújuló energiák, a hulladékgazdálkodás, a víztechnológiák, a fenntartható turizmus és a fenntartható városfejlesztés – utóbbi két témáról beszélgettünk a Pannon Egyetem szakmai képviselőivel.

Dr. Kaszás Nikoletta, a Fenntartható városfejlesztés főirány vezetője elmondta: „A szak olyan üzleti modelleket helyez a középpontba, melyek a körforgásos elveket átültetik a turisztikai szektorra, beleértve a rendezvényeket, marketinget, termékfejlesztést és a szervezetek menedzsmentjét. Hosszú távú siker reményében alkottuk meg ezt a szakot, hiszen a fogyasztói igények megkövetelik, hogy a körforgásos gazdaság irányába is fejlődjön az ágazat.”

A turizmus az egyik leginkább környezetkárosító iparág
Statisztikák azt mutatják, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás nyolc százaléka a turizmusból származik. A szektor létesítményei energiát, nyersanyagot igényelnek, illetve a fürdők, gyógyhelyek hatalmas mennyiségű vízzel működnek, egyénre lebontva naponta akár 80 és 2000 liter között ingadozhat a vízfelhasználás.

„Sajnos amellett, hogy maga az utazás is környezetszennyező, a turisták nem figyelnek a környezetükre és kevésbé tudatosak, mint a hétköznapokban.” – tette hozzá dr. Kaszás Nikoletta. A körforgásos megközelítés abban segít, hogy az egyes ágazati szereplők rendszerben gondolkozzanak és olyan alapelvek mentén alakítsák üzleti modelljüket, amelyek elősegítik a körforgásos működés létrejöttét. Csökkentik a vízhasználatot például vízhatékony fürdőszobai berendezésekkel, csökkentik az energiahasználatot fényszabályozással, az élelmiszer-hulladékok minimalizálása érdekében pedig büfé helyett tányérszervizt alkalmaznak. Bútoraikat újrahasznosítják, javítják vagy továbbadományozzák. Az élelmiszer-hulladékok elgázosítására is van már példa, amivel energiát vagy biogázt tudnak nyerni együttműködve más szolgáltatókkal.

Szálláshelyek esetében mobilitási és moduláris megközelítés sem új keletű, de ezen a téren is van lehetőség a fejlődésre. Ha összességében szeretnénk látni, akkor egy-egy szolgáltató működésében az energiahatékonyság, az újrahasználhatóság és a hulladékgazdálkodás – ezen belül is az élelmiszer-hulladék – áll a középpontban.

A szemléletformálás jelentősége
Sigmond Eszter, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet szakértője elmondta: „Nem győzzük hangsúlyozni a szemléletformálás jelentőségét. Azonban a turisztikai szolgáltatók és a turisták, látogatók attitűdváltása mellett az ipari szereplők szemlélete és a törvényi szabályozás változása is elengedhetetlen ahhoz, hogy be tudjuk járni ezt a rögös utat a turizmus fenntarthatóbbá tételéhez.”

Kutatással a szemléletváltásért
A Pannon Egyetem harmadik éve végez kutatásokat a Veszprém-Bakony-Balaton régióban található markánsabb rendezvények kapcsán látogatói és szervezői oldalról egyaránt. Fesztivállátogatók fenntarthatósággal kapcsolatos viselkedését, benyomásait, hozzáállását, valamint a szervezői oldalt mérik, melyekből végül megszületett a 18 tipp a fenntartható rendezvényszervezéshez című átfogó kézikönyv. A kiadvány – a fenntarthatóság jegyében – online érhető el, illetve 2023-ban jelképes példányszámban a nyomtatott verziója is elkészül. Célja, hogy folyamatosan használható, naprakész segédanyaga legyen a fesztiváloknak és rendezvényeknek.

„Sokféle fórumon jelen vagyunk, aktív a kapcsolatunk a régió fesztiválipari szereplőivel, így meglehetősen széles körben tudjuk terjeszteni a kézikönyvet. A rendezvényszervezőket operatív együttműködések keretében segítjük a környezeti-társadalmi fenntarthatóbbá válás útján, legyen szó a szervezés installációs, kommunikációs, vendéglátói vagy fellépői aspektusáról.” – tette hozzá a szakember.

Három éve a régióban
A hároméves kutatás alatt a Pannon Egyetem az összehasonlíthatóság jegyében ugyanazokat a fesztiválokat mérte. Mivel a kézikönyv és a tippek viszonylag újak, ezért izgalmas lesz majd látni a jövőben, hogy a fesztiválok mit valósítanak meg ebből és hogyan működnek a javaslatok. A tippek szerteágazóak, vannak olyan megoldási javaslatok, amelyeket anyagi ráfordítás nélkül is meg lehet valósítani, mások esetében ágazati összefogásra van szükség. A Pannon Egyetem szakemberei igyekeztek úgy összeállítani a tartalmat, hogy akár egy Sziget méretű fesztiválnak, de akár egy kis, helyi eseménynek is nyújtson hasznos tippeket. „Értékes párbeszéd alakult ki a rendezvényszervezőkkel; minden évben, a kutatás végén fókuszcsoportos interjún beszélgettünk velük, amely tapasztalatcserébe és egymás inspirálásába gyűrűzött tovább.” – mondta el Sigmond Eszter.

A hallgatók változtatnak és változnak
Az egyetem hallgatói is részt vettek a látogatói felmérésben, betekintést nyerve a kutatás módszertanába, illetve ők maguk is elindultak a szemléletváltás útján. A fesztiválok alatt, amikor az élményszerzés a cél, tudatosabb hozzáállást mutattak a diákok, ebből is látszik, hogy a téma a fiatalokat is megérinti. A fenntarthatóbbá válás a szervezői oldalról óriási kihívás, hiszen ezeknek a rendezvényeknek az elsődleges célja, hogy koncentrált helyen kikapcsolódást nyújtsanak nagy tömegeknek, ami nem feltétlenül kedvez a fenntarthatóságnak. Mindemellett hangsúlyos szempont a fellépők, a fesztiválipari szereplők és a rendezvényszervezők rentábilis működése is, lényeges kérdés tehát, hogy miként hozható mindez egyensúlyba.

(Forrás: turizmus.com)

Még érdekes lehet ...


2025. március 26., Szerda

Szavazz te is a Csónakázó-tóra!

Nagykanizsa természetes ékszerdoboza.


2025. március 25., Kedd

Zalakocka Aktuál

Podcast sorozatunkban az aktuális közéleti, gazdasági, politikai témákat boncolgatjuk, elemezzük.


Lesz ma egy rendezvény, ahol mindent megtudhatsz erről a betegségről

A betegek számára ételkóstolóval indul a program.


2025. március 24., Hétfő

Dömötör Csaba: Magyar Péter és a Tisza nem a magyarok érdekeit képviseli Brüsszelben (Galériával!)

A Fidesz európai parlamenti képviselője volt a vendég Nagykanizsán.


A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére (Galériával!)

Vándorkiállítás nyílt Boldog Jerzy Popieluszko vértanúról a Halis István Városi Könyvtárban.


2025. március 23., Vasárnap

Hol vagy, tavasz?

Éledezik a természet, bár az igazi tavasz még várat magára.


2025. március 21., Péntek

Ma van az erdők nemzetközi napja

Elültették a korai juhart az időspirálba.


2025. március 20., Csütörtök

A kimagasló szakmai tevékenységet díjazták

Miniszteri elismerésben részesült a kanizsai kórház főorvosa.


2025. március 16., Vasárnap

Polgári est Dömötör Csabával

Az Európai Parlamenti képviselő március 21-én (péntek) érkezik Kanizsára.


2025. március 15., Szombat

Az önkormányzattól függetlenül emlékeztek

Balogh László: „Néha már attól félünk, gyűlölködőnek tartanak, ha felvállaljuk önazonosságunkat”


Van hová fejlődni...

Továbbra is azt tanácsoljuk Tar Mihálynak, hogy fektessen nagyobb energiát a munkába.


2025. március 14., Péntek

Gyönyörű, méretes pontyok érkeztek a Csónakázó-tóba

Három tonnányi pikkelyessel bővült a halállomány.


2025. március 13., Csütörtök

Ezt tudnod kell: így zajlik a lomtalanítás Nagykanizsán!

Minden fontos információ egy helyen.

+