(Illusztráció: Unsplash)
Nem új keletű, hogy a turizmust a fenntarthatóság szemüvegén keresztül nézik a szakemberek, azonban a körforgásos szemlélet megjelenése a fenntarthatóságon belül is teljesen új megvilágításba helyezi ezt az iparágat.
Desztinációszinten érinti ez a városfejlesztést is és megköveteli a szektor együttműködését, ami nem kis kihívás a jelen üzleti környezetben. Mindezt felismerve a Pannon Egyetem jövő év szeptemberében indítja a Fenntartható és körforgásos turizmus alapképzési szakot.
A Pannon Egyetemen 2020-ban megalapítottuk a Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központot, amely által az egyetem képes meghatározó szerepet vállalni a körforgásos szemlélet felé mozdulásban. Az intézmény kutatási területei közül – amelyek a megújuló energiák, a hulladékgazdálkodás, a víztechnológiák, a fenntartható turizmus és a fenntartható városfejlesztés – utóbbi két témáról beszélgettünk a Pannon Egyetem szakmai képviselőivel.
Dr. Kaszás Nikoletta, a Fenntartható városfejlesztés főirány vezetője elmondta: „A szak olyan üzleti modelleket helyez a középpontba, melyek a körforgásos elveket átültetik a turisztikai szektorra, beleértve a rendezvényeket, marketinget, termékfejlesztést és a szervezetek menedzsmentjét. Hosszú távú siker reményében alkottuk meg ezt a szakot, hiszen a fogyasztói igények megkövetelik, hogy a körforgásos gazdaság irányába is fejlődjön az ágazat.”
A turizmus az egyik leginkább környezetkárosító iparág
Statisztikák azt mutatják, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás nyolc százaléka a turizmusból származik. A szektor létesítményei energiát, nyersanyagot igényelnek, illetve a fürdők, gyógyhelyek hatalmas mennyiségű vízzel működnek, egyénre lebontva naponta akár 80 és 2000 liter között ingadozhat a vízfelhasználás.
„Sajnos amellett, hogy maga az utazás is környezetszennyező, a turisták nem figyelnek a környezetükre és kevésbé tudatosak, mint a hétköznapokban.” – tette hozzá dr. Kaszás Nikoletta. A körforgásos megközelítés abban segít, hogy az egyes ágazati szereplők rendszerben gondolkozzanak és olyan alapelvek mentén alakítsák üzleti modelljüket, amelyek elősegítik a körforgásos működés létrejöttét. Csökkentik a vízhasználatot például vízhatékony fürdőszobai berendezésekkel, csökkentik az energiahasználatot fényszabályozással, az élelmiszer-hulladékok minimalizálása érdekében pedig büfé helyett tányérszervizt alkalmaznak. Bútoraikat újrahasznosítják, javítják vagy továbbadományozzák. Az élelmiszer-hulladékok elgázosítására is van már példa, amivel energiát vagy biogázt tudnak nyerni együttműködve más szolgáltatókkal.
Szálláshelyek esetében mobilitási és moduláris megközelítés sem új keletű, de ezen a téren is van lehetőség a fejlődésre. Ha összességében szeretnénk látni, akkor egy-egy szolgáltató működésében az energiahatékonyság, az újrahasználhatóság és a hulladékgazdálkodás – ezen belül is az élelmiszer-hulladék – áll a középpontban.
A szemléletformálás jelentősége
Sigmond Eszter, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet szakértője elmondta: „Nem győzzük hangsúlyozni a szemléletformálás jelentőségét. Azonban a turisztikai szolgáltatók és a turisták, látogatók attitűdváltása mellett az ipari szereplők szemlélete és a törvényi szabályozás változása is elengedhetetlen ahhoz, hogy be tudjuk járni ezt a rögös utat a turizmus fenntarthatóbbá tételéhez.”
Kutatással a szemléletváltásért
A Pannon Egyetem harmadik éve végez kutatásokat a Veszprém-Bakony-Balaton régióban található markánsabb rendezvények kapcsán látogatói és szervezői oldalról egyaránt. Fesztivállátogatók fenntarthatósággal kapcsolatos viselkedését, benyomásait, hozzáállását, valamint a szervezői oldalt mérik, melyekből végül megszületett a 18 tipp a fenntartható rendezvényszervezéshez című átfogó kézikönyv. A kiadvány – a fenntarthatóság jegyében – online érhető el, illetve 2023-ban jelképes példányszámban a nyomtatott verziója is elkészül. Célja, hogy folyamatosan használható, naprakész segédanyaga legyen a fesztiváloknak és rendezvényeknek.
„Sokféle fórumon jelen vagyunk, aktív a kapcsolatunk a régió fesztiválipari szereplőivel, így meglehetősen széles körben tudjuk terjeszteni a kézikönyvet. A rendezvényszervezőket operatív együttműködések keretében segítjük a környezeti-társadalmi fenntarthatóbbá válás útján, legyen szó a szervezés installációs, kommunikációs, vendéglátói vagy fellépői aspektusáról.” – tette hozzá a szakember.
Három éve a régióban
A hároméves kutatás alatt a Pannon Egyetem az összehasonlíthatóság jegyében ugyanazokat a fesztiválokat mérte. Mivel a kézikönyv és a tippek viszonylag újak, ezért izgalmas lesz majd látni a jövőben, hogy a fesztiválok mit valósítanak meg ebből és hogyan működnek a javaslatok. A tippek szerteágazóak, vannak olyan megoldási javaslatok, amelyeket anyagi ráfordítás nélkül is meg lehet valósítani, mások esetében ágazati összefogásra van szükség. A Pannon Egyetem szakemberei igyekeztek úgy összeállítani a tartalmat, hogy akár egy Sziget méretű fesztiválnak, de akár egy kis, helyi eseménynek is nyújtson hasznos tippeket. „Értékes párbeszéd alakult ki a rendezvényszervezőkkel; minden évben, a kutatás végén fókuszcsoportos interjún beszélgettünk velük, amely tapasztalatcserébe és egymás inspirálásába gyűrűzött tovább.” – mondta el Sigmond Eszter.
A hallgatók változtatnak és változnak
Az egyetem hallgatói is részt vettek a látogatói felmérésben, betekintést nyerve a kutatás módszertanába, illetve ők maguk is elindultak a szemléletváltás útján. A fesztiválok alatt, amikor az élményszerzés a cél, tudatosabb hozzáállást mutattak a diákok, ebből is látszik, hogy a téma a fiatalokat is megérinti. A fenntarthatóbbá válás a szervezői oldalról óriási kihívás, hiszen ezeknek a rendezvényeknek az elsődleges célja, hogy koncentrált helyen kikapcsolódást nyújtsanak nagy tömegeknek, ami nem feltétlenül kedvez a fenntarthatóságnak. Mindemellett hangsúlyos szempont a fellépők, a fesztiválipari szereplők és a rendezvényszervezők rentábilis működése is, lényeges kérdés tehát, hogy miként hozható mindez egyensúlyba.
(Forrás: turizmus.com)
A videóstúdió létrehozása jól illeszkedik abba a folyamatba, amelyben az egyházak a hagyományos gyülekezeti alkalmak mellett az online térben is igyekeznek megszólítani a híveket – különösen a fiatalabb generációkat.
Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is kilátogatott az immár 18. alkalommal megrendezett gasztrokulturális fesztiválra.
Nem terveztük, de a két egymást követő cikkünk tökéletesen kirajzolta, hogyan működik a politikai reflex, amikor a tények zavaró tényezővé válnak.
Az eljárás megerősítette, hogy az intézmény működése megfelel a nemzetközileg elismert szabványok követelményeinek, és magas színvonalon szolgálja a betegek biztonságát, valamint a környezettudatos működést.
Aki ezt mondja, az vagy nem figyelt, vagy túl sokszor hallotta a „minden szar” mantrát. A tények ugyanis makacs dolog: mindig szembe mennek az efféle legendákkal.
Versenyek, tábor és közösségi nap várja a horgászokat az év folyamán.
A 74-es főút fejlesztése 250 milliárd forintos beruházás lehet, jelenleg ez Magyarország legnagyobb állami tervezési projektje.
Komoly kérdések és kételyek Lovkó Csaba körül.
Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével beszélgetett Cseresnyés Péter a Zalakocka-podcast legújabb adásában.
A beruházás központi eleme a METH Kft. transzformátorgyártó kapacitásának bővítése, a fejlesztés 2025 és 2030 között valósul meg.
A külgazdasági és külügyminiszter 16 óra 45 percől fórumot tart a HSMK-ban.
A polgármester és környezete látványosan hízeleg egy másik párt jelöltjének, miközben a hivatalos DK-s induló, Bodó László szinte láthatatlanná válik.
Nagykanizsa is a beruházásösztönzés fókuszában.
A Zsigmondy versenyzői mindkét napon fegyelmezett, sportszerű küzdelmekkel és nagyfokú kitartással bizonyították felkészültségüket.