Kibogozták a világpolitika szálait

Cseresnyés Péter (balról) ezúttal Kovács Zoltánnal beszélgetett (Fotó: Gergely Szilárd)

A történelem vonatkozásában nem hiszek az eleve elrendelés elvében, úgy gondolom, hogy minden nemzet sorsát a saját döntései határozzák meg – fogalmazott kedd este Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a NagyON Kanizsa Egyesület által szervezett Polgári Est vendége volt. A szokásoknak megfelelően ezúttal is Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő beszélgetett a történész végzettséggel is rendelkező szakemberrel.

A diskurzus első szakaszában a közelgő uniós választásokról, annak kulcsfontosságú témáiról esett szó. Mint azt Kovács Zoltán hangsúlyozta: számos nyugat-európai országban kiemelt téma lesz a migráció, illetve az orosz-ukrán háború finanszírozása.

– Magyarországon 2015 szeptemberében telepítették a fizikai határzárat, s az elmúlt 9 év bebizonyította, hogy jó döntést hozott a kormány, hiszen ez a problémahalmaz semmit sem veszített aktualitásából, minden évben legalább 1,4 millió migráns érkezik Európába – fogalmazott az államtitkár. – Ma már az uniós tagországok többségében egyre több szavazópolgár tapasztalja, hogy a migrációval párhuzamosan romlott a közbiztonság, fokozódott a terrorveszély, s hogy párhuzamos társadalmak épülnek kulturális és vallási alapon. Mindeközben Magyarország a nyugalom és béke szigete. Éppen ezért teljesen mindegy, hogy mekkora nyomást gyakorol ránk Brüsszel, a kormány nem változtat a politikáján. Sőt, abban reménykedünk, hogy az unió több tagországában is többségbe kerülnek a józan, normálisan gondolkodó politikusok és pártok. A nyári uniós választás ebből a szempontból is fontos mérföldkő lehet.

Cseresnyés Péter képviselő ezután az orosz-ukrán háború felé terelte a beszélgetés fonalát arról érdeklődve, mi lehet a konfliktus megoldása, s miért nem érdekelt Európa nagy része a békében?

A közel egyórás beszélgetést követően a hallgatóság is kérdezhette Kovács Zoltánt (Fotó: Gergely Szilárd)

Kovács Zoltán nem kertelt, egyértelművé tette, hogy a civilizáció a harmadik világháború peremén tántorog, s ebben a helyzetben bármilyen apró politikai baklövés a mélybe taszíthatja világunkat.

– Szögezzük le, hogy az orosz-ukrán háború tulajdonképpen egy testvérharc, s mint ilyen, sokkal véresebb és ádázabb, mint bármilyen más háború – mondta az államtitkár. – Talán el lehetett volna kerülni a háború kirobbanását, de az USA-nak más volt az érdeke. Amerika demokrata párti szárnya még mindig abban gondolkodik, hogy Oroszországot le kell győzni és fel kell darabolni. Ehhez pedig megtalálták az Európai Uniót, mint szövetségest. Sajnos az európai politikusok zöme közben nem veszi észre, hogy ezzel párhuzamosan Amerika elvágta Európát az olcsó és megbízható orosz nyersanyagoktól, ami egyértelműen az öreg kontinens versenyképességét dönti romba. Ki merem jelenteni, hogy Amerika maga alá akarja gyűrni Európát, hogy saját hegemóniáját fenntartsa. Pedig a világ megváltozott, már nem kétpólusú, mint a hidegháború idején. Kína vagy India bizonyos értelemben már le is hagyta Amerikát.

A közel egyórás beszélgetést követően a hallgatóság is kérdezhette Kovács Zoltánt, aki arra is választ adott, hogy Magyarországnak bent kell-e maradnia az Európai Unióban? Mint arra az államtitkár rámutatott:

nemzetstratégiai érdeke Magyarországnak az unióban való maradás, de közel sem mindegy, hogy milyen lesz ez a szövetség.

– Minden jel abba az irányba mutat, hogy Brüsszel számos nemzeti hatáskör fölött szeretné átvenni az irányítást – magyarázta Kovács Zoltán. – De miért kellene úgy élnünk, tanulnunk, dolgoznunk, mint a németeknek vagy a franciáknak? Ha így tennénk elveszne a nemzeti identitásunk. Értem én, hogy Amerikából nézve Európa egy egységes massza, de Európa lényegét és erejét mindig is a tagállamok sokszínűsége adta. Most egy Európai Egyesület Államok kialakulása felé haladunk, de mi magyarok és még néhány szövetséges állam szeretné ezt megakadályozni. A kérdés az, hogy sikerül-e?