(Fotó: Zalakocka archív/Gergely Szilárd)
November 1. (vasárnap) mindenszentek ünnepe, november 2. (kedd) halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Összegyűjtöttük, amit a két ünnepről tudni érdemes.
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg,
az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette a megünneplendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét, amely IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került november 1-jére.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat,
amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a temetők nagy keresztjénél ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját és megáldják az új síremlékeket.
A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.
Mindenszentek Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű:
Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként az apátság alá tartozó bencésházakban.
Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Eszerint azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja,
hogy a véletlenül kiszabadult lelkek visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai székelyek – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe. Az eredetileg az örök életről szóló reményünnepet a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik.
(Forrás: hirado.hu)
A motorosok a határtól mintegy 20 kilométerre fekvő Marina kikötőbe tartanak, míg Tótszentmártonban egész nap kulturális és családi programok várják az érdeklődőket.
A szervezők az idén is nagy szeretettel és valódi családi összefogással készültek a rendezvényre, hogy méltó vendéglátásban részesítsék a meghívott énekkarokat és a fellépőket.
A Kossuth-díjas dalszerző–előadóművész közlése szerint az operáción már sikeresen átesett, jelenleg állapota stabil, és otthonában folytatja a felépülést.
A szakember több évtizedes pedagógusi pályafutása során szakmai igényességével, emberségével és tanítványai iránti elkötelezettségével vívta ki kollégái, diákjai és a helyi közösség megbecsülését.
A londoni program egyik legemlékezetesebb állomása a London Eye volt, ahonnan a diákok a brit főváros páratlan panorámáját csodálhatták meg.
Országos különdíjat nyert a Kossuth téri Tagóvoda.
A diákok célja, hogy a döntőben is eredményesen szerepeljenek és méltó módon emlékezzenek meg a mohácsi csata történelmi jelentőségéről, amely a magyar történelem egyik meghatározó fordulópontja.
A fiatal az elmúlt tanévben végzett lelkiismeretes munkájával, kimagasló tanulmányi teljesítményével és példaértékű hozzáállásával vívta ki pedagógusai és diáktársai megbecsülését.
Az író-olvasó találkozó középpontjában a magyar labdarúgás egyik legismertebb és egyben legfájóbb története áll.
Gergő generációjának egyik legkiemelkedőbb hangszeres tehetsége, aki eddigi pályafutása során már számos rangos szakmai elismerést gyűjtött be.
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.
A keresztelő és a családi hagyományok emléke a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.
2026. július 13. - Sport
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. június 29. - Kék hírek
2026. június 29. - Kanizsa
2026. június 28. - Kanizsa
2026. június 25. - Kanizsa
2026. június 24. - Kanizsa