Kultúra - 2022. november 03., Csütörtök
#MTA #tudomány #a magyar tudomány napja #történelem

Széchenyi saját jövedelmét ajánlotta fel érte

Széchenyi saját jövedelmét ajánlotta fel érte

(Fotó: Facebook/MTA)

A magyar tudományt negyedszázada, 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvényben a magyar tudomány ünnepének nyilvánította, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.

Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához többen csatlakoztak, így a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott. A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára (MTA).

Az MTA-nak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az Akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német Friedrich August Stülert kérték fel a munkára. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.

Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát politikai szempontok alapján „megrostálták”, az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta. Az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést.
Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön.

Az Akadémiának napjainkban 11 tudományos osztálya működik. 2019-ben az Országgyűlés átalakította az MTA kutatóintézeti hálózatát, amelynek működtetése az elfogadott törvénymódosítások nyomán az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz került át, melynek önálló költségvetése van, és nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.

A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért elnevezésű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.

A magyar tudomány ünnepének országos és határokon túli programsorozata a tudományos gondolkodás és az új kutatási eredmények megismertetésének legnagyobb és legrangosabb fóruma.

A rendezvénysorozat célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb tudományos eredményeket, és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. November 3. és 30. között ebben az évben is számos ismeretterjesztő előadással várják a közönséget a szervezők, a Tudomány: út a világ megismeréséhez mottó jegyében. A rendezvénysorozat nyilvános eseményeit az érdeklődők személyesen és az online térben, az MTA YouTube csatornájának élő közvetítéseiben is követhetik.

(Forrás: hirado.hu)

Még érdekes lehet ...


2023. január 23., Hétfő

Megkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat

Szombaton színes programokkal és egy grandiózus nyitóshow-val kezdetét vette a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat.


2023. január 22., Vasárnap

Csák János: a kultúra nemcsak művészi alkotások összessége, hanem az emberről alkotott kép is

A kultúra a világlátásunk, az életmódunk és az észjárásunk, anélkül nincs önazonosságunk és nem vagyunk cselekvőképesek.


2023. január 19., Csütörtök

A hónap műtárgyaként debütál a japán Petőfi-kötet

Közel tíz éve várja az 1936-ban Tokióban kelt verseskötet a kellőképpen ünnepi alkalmat arra, hogy előbújjon a Thúry György Múzeum raktárából


2023. január 18., Szerda

Irány Veszprém vonattal!

Utazzon 2023 forintért Európa Kulturális Fővárosának kiemelt programjaira.


2023. január 17., Kedd

A díva, akinek a lábai előtt hevert a világ

Egy római klinikán 95 évesen elhunyt minden idők egyik legnagyobb olasz filmcsillaga, Gina Lollobrigida.


2023. január 16., Hétfő

Erdő Péter: egymással találkozva Jézussal találkozunk

Elkezdődött az ökumenikus imahét.


2023. január 15., Vasárnap

A Himnusz közös szavalására hív fel a KIM

A Kulturális és Innovációs Minisztérium ezen a napon a nemzet egységére, a magyar közösség együvé tartozásának erejére szeretné ráirányítani a figyelmet.


2023. január 07., Szombat

Folytatást kap a Wednesday

Hivatalosan is berendelte a Netflix a tavalyi év egyik legnépszerűbb sorozatának 2. évadát.


2023. január 06., Péntek

A Morcsányi Géza főszereplésével forgatott Testről és lélekről ingyenesen nézhető a FILMIO-n

A napokban elhunyt Morcsányi Géza tiszteletére a film vasárnap estig nézhető meg ingyenesen a Nemzeti Filmintézet streaming oldalán.


2023. január 02., Hétfő

A Szent Péter-bazilikában búcsúzhatnak a hívek a halott pápától

A 95 éves korában az év utolsó napján elhunyt XVI. Benedek pápától a Szent Péter-bazilikában vehetnek búcsút a hívek.


Csupán 26 évet élhetett nagy költőnk, az „istenek magyar kedvence”

Kétszáz éve, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legismertebb alakja.

+