(Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)
Újabb sikereket könyvelhetett el a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Általános Művészeti Iskola, hiszen növendékei remek eredménnyel szerepeltek a közelmúltban a III. Nemzetközi „Zongoramesék” Zongoraversenyen.
A kanizsai növendékek közül a „Zenevilág reménysége” fődíjat Pataki Botond Kristóf érdemelte ki, míg a „Zenevilág reménysége” díjat Galambos Flórának ítélte oda a zsűri. Mindkettejük felkészítő tanára Kollonay Zoltán volt.
Kiemelt arany díjat kapott továbbá Dervalics Bence és Szathmáry Fanni. A zsűri arany díjjal jutalmazta Nagy Dánielt, Szathmáry Petrát, Hans Milenát és Sütő Mártont. Ezüst díjat vehetett át Ferenczi Botond, Ferenczi Balázs, Simon Petra, Gyuricz Emma és Koszoru Levente.
Kollonay Zoltán pedig felkészítő tanári díjban részesítette a zsűri.
Földműves családból indult Békésről, de életútja a magyar szellemi élet egyik legfontosabb alakjává emelte: könyvesboltos, kiadóalapító, szervező, közösségépítő és – sokak számára – erkölcsi iránytű volt.
A település közössége Jókai Mór műve zenés színházi formában láthatta a Monostori Erődben.
Fenyő Miklós a magyar könnyűzene megkerülhetetlen alakja volt, akinek dalai generációkat kötöttek össze.
A kiállítás nemcsak az alkotók művészettörténeti jelentőségét emeli ki, hanem emberi sorsokat mutat be: Faragó optimizmusát és Sass vívódásait.
Az eseményen átadták „A Letenyei Kultúra Mecénása” díjat is.
A kultúra összeköt, kapaszkodót ad, és képes közösséget teremteni akkor is, amikor a világ körülöttünk bizonytalanná válik.
Zalai alkotó munkásságát is díjazták.
Tudomány kategóriában a többek között kémiaversenyeken jeleskedő Betlehem-Simon Rebeka (12. a) győzött, míg sportban a Kanizsa Íjász Egyesület tagja, Hozensteiner Csilla (12. b) érdemelte ki az elismerést.
A klasszikus fúvószenei darabok mellett jazz sztenderdek, közismert dallamok és ritkábban hallható zenei különlegességek is helyet kaptak a programban, amely nagy sikert aratott a hallgatóság körében.
Állatcsontok a Kanizsai vár ásatásából (1953–1958): ki tudja, lehet, hogy valamelyik Thúry György tányérjáról származik...
-A Muramenti dalai olyan hagyományos énekek és dallamok, amelyek generációkon át éltek tovább a térségben: nagyszülők és dédszülők énekelték őket.