Kultúra - 2024. március 28., Csütörtök
#húsvét #kereszténység legnagyobb ünnepe #Jézus Krisztus feltámadása #emberiség megváltása #szentelt étel #locsolás #népi hiedelem

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

Piero della Francesca festménye Jézus Krisztus feltámadásáról 

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

Eredete az ószövetségi pászka ünnepig vezethető vissza, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre.

Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius (Pontius) Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amelyben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét szoktak tartani. A feltámadás napján a pápa általában a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el a hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők mindig siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazatérő első lesz az aratásban.

A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit.

A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is.

A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással és húsvéti bálok rendezésével.

(Forrás: mult-kor.hu)

Még érdekes lehet ...


2024. április 17., Szerda

Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült albumot

A kiadvány az elmúlt évek legnépszerűbb képeit vonultatja fel.


2024. április 11., Csütörtök

Kültéri keresztút készült Zalakaroson

Idén 10 éves a helyi plébánia.


2024. április 07., Vasárnap

Komponálásra fel!

Kis zeneszerzők műveit várja a nagykanizsai zeneiskola.


2024. március 25., Hétfő

Ma van Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Szűz Mária e napon fogadta méhébe Jézust.


2024. március 19., Kedd

Katolikus hagyomány

Március 19-e az apák ünnepe.


2024. március 16., Szombat

Most vagy soha!

Már a nagykanizsai moziban is látható a nagyszabású történelmi kalandfilm a márciusi ifjakról és a napról, amely megváltoztatta a magyar nemzet történelmét.


2024. március 11., Hétfő

Kiállítás és érembörze

Pénzhelyettesítő eszközöket mutatott be az érdeklődőknek a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének nagykanizsai csoportja a HSMK-ban, a kiállítás mellett érembörzét is tartottak.


Kustár Zsuzsa emlékét őrzi

A Bartók utcában avattak emléktáblát, annál az épületnél, ahol az iparművész élt és alkotott.


2024. február 15., Csütörtök

Farsangi program a letenyei zeneiskolában

A gyerekek ötletes jelmezekben léptek színpadra a szülők és a hozzátartozók nagy örömére.


2024. február 07., Szerda

Bemutatták Mohai V. Lajos új könyvét

A mában állít Kanizsának míves „szavakból katedrálist”.


2024. február 04., Vasárnap

Több százan léptek színpadra

Kanizsán gyűltek össze a vármegye néptáncosai.

#Nagykanizsa

48 óra

48 óra

2024. április 23. - Vélemények

Az ÉVE lemondott a városáról?

Az ÉVE lemondott a városáról?

2024. április 23. - Kanizsa

A bölcsődék napja

A bölcsődék napja

2024. április 22. - Kanizsa

Egy belső vizsgálat eredményei

Egy belső vizsgálat eredményei

2024. április 19. - Kanizsa

Manótorna az óvodásoknak

Manótorna az óvodásoknak

2024. április 17. - Sport

+