Fügebírálatot tartottak Becsehelyen

(Cseresnyés Péter sajtófotó)

45 féle friss fügét kóstolhattak meg a becsehelyi fügebírálat résztvevői. Az immár negyedik éve megtartott eseményen a szakértőkből és civilekből álló zsűri tagjai között a Nemzeti Génbank Tanács, a Nébih munkatársai, a keszthelyi egyetem oktatói, a gasztronómia képviselői, a fügetermelők mellett civilek, vagyis maguk a fogyasztók is helyet kaptak.  

A bírálat célja a 450 fajtát számláló fügegyűjteményből a helyi viszonyoknak legjobban megfelelők kiválasztása – mondta el Miklós Ákos Márton, a becsehelyi kiviültetvény és füge fajtagyűjtemény tulajdonosa. 

- A zsűri szakmai és laikus tagokból áll, ennek megvan az oka és módszertana. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vásárló szúr ki egy olyan szempontot, ami felett a szakember figyelme továbbsiklik. 4 fő íztípus van, ami egy irányvonal: van a mézes-aszalt fügés jellegű, a sárgadinnyés ízvilágú, a kimondottan piros bogyós gyümölcsökre emlékeztető, valamint az - én azt szoktam mondani - az igazi füge ízű - tette hozzá Miklós Ákos Márton.   

(Cseresnyés Péter sajtófotó)

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő emlékeztetett, a becsehelyi fiatalember elképzelései egybeestek a Mura-program céljaival. 

- Azt szerettük volna, hogy mezőgazdasági területeken új módszereket találjanak a gazdák például az elhagyott zártkerti szőlőbirtokok hasznosítására. Ezek a területek kiváló lehetőséget adnak, talán kicsit kevesebb munkával egy-egy füge-, datolyaszilva-, kiviültetvény létrehozására. Van ebben példamutatás itt, Becsehelyen, de Tormaföldén is. Ezeknek a gyümölcsöknek a meghonosítása Magyarországon még várat magára, de az ültetvénytulajdonosok munkájának eredményeképpen egyre többen gondolkodnak azon, hogy így hasznosítsák a birtokukban lévő, ki nem használt zártkerti ingatlanokat - mondta az országgyűlési képviselő.